Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék
Debreceni Egyetem
in English  |  Magyarul
Szakdolgozati témák

Javaslatok a kétéltűek és hüllők helyi szintű gyakorlati védelmére


Vállalom kétéltűekkel és hüllőkkel kapcsolatos szakdolgozati témák vezetését, ha a hallgatónak van egy témára ötlete (hol, milyen kérdést kutatna).

 

 

 

Érdeklődni: Dr. Tartally András

tartally.andras"KUKAC"science.unideb.hu

A Maculinea hangyaboglárka lepkék és parazitoidjaik sokszínű kapcsolata a gazdahangyákkal és azok szociálparazitáival


A védett Maculinea boglárkalepkék hernyói Myrmica hangyáknál fejlődnek (szociálparaziták). A hernyók kezdetben egy tápnövény magkezdeményeit fogyasztják, majd (az esetek k.b. 1%-ában) egy megfelelő fajú Myrmica dolgozó a fészkébe cipeli (adoptálja) és ott a hernyókat a hangyák etetik („kakukk” Maculinea), vagy a hangyalárvákkal táplálkoznak (predátor Maculinea). Ennek oka, hogy a hernyók a hangyalárvák szagát utánozzák. A gazdafajok populációs szinten különbözhetnek egymástól, ami a különböző Maculinea populációk adoptálódását jelzi a különböző optimális gazdafajokhoz.

A hangyagazdák és a hernyók kapcsolata számos érdekes (p.l. evolúcióbiológiai, viselkedésökológiai és konzervációbiológiai) kérdést vet fel.

További vizsgálatokra érdemesek az alábbi fajok:

- Neotypus melanocephalus fürkészdarázs (még a virágon fertőzi a Maculinea hernyókat)

 

 

 

 

- Ichneumon eumerus fürkészdarázs (már a Myrmica fészkekben fertőzi a Maculinea hernyókat, ehhez feromonok segítségével összeugrasztja egymással a hangyákat)

 


- Microdon myrmicae zengőlégy (a lárvák Myrmica fészkekben a hangyafiasítás predátorai)

 

Lehet vizsgálatokat terepen (főleg hegyvidékeken és lápréteken) és laborban is végezni. Gázkromatográfiás (GC/MS) vizsgálatokra is van lehetőség.

 

A témáról további részletek olvashatóak a PhD dolgozatomban és annak magyar nyevű összefoglaló cikkében (és az utóbbi mellékletében), valamint a két anyag irodalomjegyzékében felsorolt cikkekben.

 

Érdeklődni: Dr. Tartally András

tartally.andras"KUKAC"science.unideb.hu

Életmenet döntések és immun-aktivitás



Az életmenet elmélet szerint a költséges szomatikus jellegek negatív csereviszonyban állnak egymással. A pusztai farkaspókok természetes populációiban két fejlődési stratégia van jelen, melyek látványosan eltérnek fejlődési sebességükben. Azonban azok az egyedek, melyeket magas növekedési ráta jellemez, más költséges életmenet jellegeik kárára képesek csak fokozni fejlődési ütemüket. Ilyen költséges jellegek az immunrendszer egyes folyamatai.

Egy jelenleg zajló kutatásban részint arra keressük a választ, hogy interferál-e a gyorsan fejlődő pókok magas növekedési rátája azok immun-folyamatainak hatékonyságával, és így alacsonyabb immun-aktivitást mutatnak-e lassan fejlődő társaikhoz képest?

Érdeklődni lehet: Rádai Zoltán ( zozi.web@gmail.com ), 1.046-os labor

Az alulkutatott tölgyfahangya (Liometopum microcephalum), mint domináns hangyafaj a Nagyerdőn


A tölgyfahangya a Nagyerdő és így a campus tölgyfái között is nagy egyedszámban közlekedik látványos ösvényeken, de erről a fajról alig tudunk valamit (nem sok helyről ismert), így sok érdekes témára van vele kapcsolatban lehetőség. Valószínű p.l., hogy a negyerdei életközösségben igen fontos szerepet tölt be. A Kárpát-medencén kívül kevés helyről van a fajról adat. A Liometopum microcephalum egyik legnépesebb ismert populációja a Nagyerdőn található.


Kizárólag erre a hangyára vadászik a Tracheliodes varus darázsfaj, amely a Nagyerdőn is előfordul és amely életmódjáról szintén keveset tudunk.

A téma felvet nemcsak a hangyákkal, hanem más a Nagyerdőn előforduló élőlényekkel kapcsolatos kérdéseket is, p.l. valószínű, hogy a tölgyfahangya szívesen költözik a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) lárváinak járataiba.


A vizsgálatok elsősorban a Nagyerdőn, esetleg laborban folynának.

 

Érdeklődni: Dr. Tartally András

tartally.andras"KUKAC"science.unideb.hu

Kétszárnyúak viselkedése és változatossága


Földvári Mihály (mfoldvari_at_gmx.net)

Foldvari Mihaly, temak

Hangyák és növények: egy magterjesztési mutualizmus vizsgálata


Meglepően sok ismert növényfaj (p.l. hóvirág: Galantus nivalis, keltikék: Corydalis sp., ibolyák: Viola sp., erdélyi csillagvirág: Scilla kladnii és vérehulló fecskefű: Chelidonium majus) magvai rendelkeznek elaioszómákkal. Ezek olyan magas olaj és fehérjetartalmú függelékek, amelyek a hangyák számára értékes tápanyagokat tartalmaznak. 

A magvak érése a lombfakadás környékén jellemző, amikor a kiéhezett hangyakolóniák az áttelelés után elkezdik nevelni a lárvákat és így nagy a tápanyagigényük. A hangyák az ilyen magvakat a fészkükhöz szállítják és az elaioszóma elfogyasztása után a „szemétdombjukra” cipelik, ha tudják: vannak gömbölyű magvú növények, amelyek magvain a hangyák számára az elaioszóma az egyedüli fogás. 

Ez a stratégia lehetővé teszi a növények számára, hogy a hangyák mozgáskörzetén belül (pár négyzetméter) olyan élőhelyfoltokra kerüljenek, amelyet a hangyák a fészküknél „felástak” és/vagy a szemétdombnál „megtrágyáztak”.  
 

 

Ismertek növényfajok, amelyek egy adott hangyafajjal/fajcsoporttal szállíttatják magukat és valószínű ez az általános stratégia, de ez a kérdés további vizsgálatokat igényel.

A téma elsősorban angol nyelvű irodalmazást jelentene az európai elaioszómás növényfajok és hangyák kapcsolatáról, de lehetőség van terepi és laboratóriumi (viselkedésökológiai és gázkromatográfiás) vizsgálatokra is.

 

Érdeklődni: Dr. Tartally András

tartally.andras"KUKAC"science.unideb.hu

és

Dr. Lengyel Szabolcs

lengyel.szabolcs"KUKAC"science.unideb.hu

A Rickia wasmannii gomba és a Myrmica hangyák kapcsolata


A Myrmica hangyák testét gyakran borítja be, szinte szőrzet látszatát keltve a Rickia wasmannii gombafaj. Ilyenkor általában egy kolóniának majdnem összes egyede fertőzött.

A hangyákra látszólag e gomba nincs negatív hatással, egy fertőzött egyed hosszú ideig elélhet. Erről a kapcsolatról alig tudunk többet az eddig leírtaknál, éppen ezért nagyon sokféle kutatási témára ad lehetőséget; pár kulcsszó:

   - viselkedésökológia

   - mikrobiológia

   - genetika

   - gázkromatográfia

   - terepmunka

   - fény- és elektronmikroszkóp

   - irodalmazás

   - egyéb (saját ötlet is!)

 

További részletek: 

http://web.unideb.hu/tartally/AntLab.htm

 

Érdeklődni: Dr. Tartally András

tartally.andras"KUKAC"science.unideb.hu

Az invázív kerti hangya (Lasius neglectus) terjedése és destruktív hatása az őshonos közösségekre


 

A Lasius neglectus egy Európában nem őshonos többkirálynős (polygyn) hangya, amely akár több négyzetkilométeres szuperkolóniákat hoz létre, ahol a kiterjedt fészkek kapcsolatban vannak egymással. A lelőhelyek száma exponenciálisan növekedik. Mivel a L. neglectus nőstények nem repülnek ki a fészekből, ezért a fajt az ember terjeszti (p.l. virágfölddel). 

A L. neglectus a szuperkolóniák területéről az őshonos hangyafajokat kiszorítja és szokatlanul magas egyedsűrűségével az őshonos életközösséget megváltoztatja (a legtöbb fajt kiírtja, így pár jól védekező faj felszaporodik). Magyarországról közel 20 szuperkolónia ismert, ebből az egyik a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjéből.

A téma felvet nem csak a hangyákkal, hanem más, a szuperkolóniák területén előforduló élőlényekkel kapcsolatos kérdéseket is. Például a virágfölddel való széthurcolás következményeként a hangyával együtt terjed a nálunk faunaidegen hangyavendég (myrmecophil) Platyarthrus schoblii ászka.


Lehet vizsgálatokat terepen (p.l. a Botanikus Kertben és Budapesten) és laborban is végezni.

A témáról további részletek olvashatóak a fajról naprakész weboldalon és az ottani irodalomjegyzékben felsorolt irodalmakban, valamint a diplomamunkámban (annak az irodalomjegyzéke már elavult). 

 

Érdeklődni: Dr. Tartally András

tartally.andras"KUKAC"science.unideb.hu

A csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis trizona) terepi vizsgálata a Borsodi-Mezőségben



Érdeklődni:
Bátori Edit 1.209 (ÉTK 1. em. 2. fésű) batori.edit@science.unideb.hu
Feladat: Talajcsapdázás a Borsodi Mezőség különböző területein. Élőhely feltérképezés, továbbá az adatok alapján a faj elterjedésének pontosítása.
ismertető letöltése

Wolbachia-fertőzések vizsgálata Melitaea fajokban


A Wolbachia nemzetségbe tartozó intracelluláris baktériumok a legújabb kutatások szerint a rovarok kb. 70%-ában jelen vannak, és rendkívül változatos hatással lehetnek eukarióta gazdáikra. Az esetek egy jelentős részében manipulálják a gazdaszervezet reproduktív rendszerét, de akár mutualisztikus kapcsolatot is ki tudnak alakítani velük. Ráadásul nem csak leszármazási kapcsolatokon keresztül tudnak terjedni, hanem horizontális transzfer révén nem rokon élőlények között is.

 

A Wolbachia-k gazdaszervezetre gyakorolt hatását a Melitaea phoebe laboratóriumban nevelt példányain tanulmányozzuk.


Megvizsgáljuk, hogy:

  • a Wolbachia-k jelenléte befolyásolja-e az egyedek élet- és szaporodóképességét?

  • a Melitaea phoebe parazitoidjai (darazsak, legyek) hordozzák-e a fertőzést, tehát terjednek-e horizontálisan a Wolbachia-k a nem rokon fajok között?

  • a hernyók számára jelent-e valamilyen előnyt a Wolbachia-fertőzöttség a parazitoidokkal szembeni védekezésben?
 

A vizsgálatokhoz a Melitaea phoebe laboratóriumi nevelése és szaporítása szükséges, így azon hallgatók jelentkezését várjuk, akik:

  • nem félnek a hernyóktól,
  • lehetőleg elsőévesek,
  • június és július hónapban (tehát vizsgaidőszakban is) időt tudnak szánni a vizsgálatokra,
  • kedvelik a precíz és aprólékos munkát.

 

Érd.: Bereczki Judit és Tóth János
E-mail: bereczki.judit@gmail.com, acutiformis@yahoo.com
1.044-46-os és 1.042-es laboratórium

Kakukk gazda kapcsolat


A kakukk fészekparazitizmusának vizsgálata a világon ismert legmagasabb mértékben parazizitált gazdapopulációjában a Kiskunságban.

A szakdolgozat elkészítéséhez sok terepmunka és szakirodalom olvasás szükséges. A terepi munka nagyjából egybe eseik a vizsgaidőszakkal.

A terepi munkához jó állóképesség és sok lelkesedés szükséges.

Érdeklődni: Bán Miklós (banm@vocs.unideb.hu)