A közelmúlt ökológiai, etológiai és evolúciós vizsgálataiban a paraziták és patogének gyakran jelentős hatótényezőnek bizonyultak, ezért hatásuk elemzése joggal vált divatossá. Rendszerint korrelációt keresnénk a fertőzöttség mértéke, és valamely más biológiai jellemzők között. Csakhogy a fertőzöttség nem mérhető egyszerűen, sőt, gyakran sehogyan sem mérhető.
Egy gerinces faj egyedei rendszerint sokféle parazita fajjal fertőzöttek, és mi nem ismerjük sem a köztük lévő pozitív és negatív kölcsönhatásokat, sem a gazdára gyakorolt hatásaik összeadódó vagy egymást kioltó jellegét stb.
Tegyük föl, hogy a gazdapopuláció csak egyetlen jelentős hatású parazita fajjal áll kapcsolatban, és nekünk pontos adataink vannak a mintáinkban lévő egyedek fertőzöttségéről. Ebben az előadásban azt szeretném bemutatni, hogy még egy ilyen ideális esetben sem tudjuk megválaszolni azt az egyszerű kérdést, hogy két minta közül melyik a fertőzöttebb. Akadályokba ütközünk egyrészt a fertőzöttségi adatok szélsőségesen aggregált jellegű statisztikai eloszlása, másrészt a terminológia zavaros jellege, és végül a statisztikai eszköztár elégtelensége miatt.
