A közelmúlt ökológiai, etológiai és evolúciós vizsgálataiban a paraziták és patogének gyakran jelentõs hatótényezõnek bizonyultak, ezért hatásuk elemzése joggal vált divatossá. Rendszerint korrelációt keresnénk a fertõzöttség mértéke, és valamely más biológiai jellemzõk között. Csakhogy a fertõzöttség nem mérhetõ egyszerûen, sõt, gyakran sehogyan sem mérhetõ.
Egy gerinces faj egyedei rendszerint sokféle parazita fajjal fertõzöttek, és mi nem ismerjük sem a köztük lévõ pozitív és negatív kölcsönhatásokat, sem a gazdára gyakorolt hatásaik összeadódó vagy egymást kioltó jellegét stb.
Tegyük föl, hogy a gazdapopuláció csak egyetlen jelentõs hatású parazita fajjal áll kapcsolatban, és nekünk pontos adataink vannak a mintáinkban lévõ egyedek fertõzöttségérõl. Ebben az elõadásban azt szeretném bemutatni, hogy még egy ilyen ideális esetben sem tudjuk megválaszolni azt az egyszerû kérdést, hogy két minta közül melyik a fertõzöttebb. Akadályokba ütközünk egyrészt a fertõzöttségi adatok szélsõségesen aggregált jellegû statisztikai eloszlása, másrészt a terminológia zavaros jellege, és végül a statisztikai eszköztár elégtelensége miatt.