Szekely Tamas School of Biological Sciences University of Bristol
Az llatok sszehasonlt vizsglata (pl. sszehasonlt anatmia) az egyik legrgibb biolgiai kutatmdszer, amelyet tbbek kztt C. Darwin is gyakran hasznlt. Az utbbi vtizedben azonban az sszehasonlit biolgia alapvet vltozson ment keresztl, mivel a korbbi, elssorban verblis rtkels helyett megjelentek a statisztikai modellekre pl eljrsok. Ezen eljrsok az evolcibiolgia szmos terletre behatoltak s sok j kapcsolatot dertettek ki az llatok adaptcijra vonatkozan.
Az eladsom clja, hogy a legfontosabb komparatv evolcibiolgiai eljrsokat ttekintsem. Elsnek azon eljrsokkal szeretnk foglalkozni, amelyek a tulajdonsgok evolcis trtnett rekonstruljk. Ezen eljrsok gyakran a parszimnia elvn alapulnak. Msodsorban vizsglni szeretnm az evolcis vltozsok irnyaira vonatkoz eljrsokat (direkcionlis tesztek). Ezen eljarasok pldaul hasznosak annak eldntsre, hogy kt tulajdonsg kialakulsa milyen idrendben trtnt. Vgezetl ismertetni fogom a nem-direkcionlis teszteket, tbbek kztt a J. Felseinsten ltal javasolt 'filogenetikusan fggetlen klnbsgek' eljrst. Az eladsom clja, hogy felvzolja az egyes eljrsokat s irnymutatst adjon arrl, hogy milyen krdsek megvlaszolsra lehet az egyes eljrsokat felhasznlni. Ezen mdszereket szmos llattani s nvnytani pldval fogom illusztrlni, rszben a sajt kutatsi terletemrl.
