Az letmenet adaptcik modellezse az evolcis kolgiai kutatsok
klasszikusa, az evolcis kolgia robbansszer fejldsnek motorja
volt a hetvenes vekben. Kzponti szerept annak is ksznhette, hogy
egyszerre ptett a populcidinamikai, demogrfiai s
populcigenetikai modellezsi hagyomnyra, s sok emprikusan knnyen
vizsglhatnak tn kvalitatv hipotzist generlt. A nyolcvanas
vekben az letmenet s a viselkedskolgiai modellezs rszben
sszeplt. Az elmlt vtized modellezsi jdonsga a gyakorisgfgg
szelekci modellezse, az adaptv dinamika vizsglatra kifejlesztett
numerikus s analtikus eszkzkkel. Az letmenet adaptcik emprikus
vizsglata vltozatlanul sok mdszertani problmval kzd, a
csereviszonyok mrse, az letmenet tulajdonsgok kzt mrt genetikai
s fenotpusos korrelcik rtelmezse vitatott.
Eladsomban rviden bemutatom az adaptcis magyarzatok logikai
szerkezete s az letmenet optimalizcis modellek szerkezete kzti
kapcsolatot. Pldkat mutatok az optimalizcis modellek
alkalmazsnak korltaira. Bemutatom a csereviszonyok genetikai s
fenotpusos rtelmezsi lehetsgeit, a Williams-fle szaporodsi
kltsg modell grafikus reprezentcijt. Egy, a Williams s Lack-fle
szaporodsi kltsgeket egyarnt figyelembe vev ltalnos
denzitsfgg-optimalizcis modell alapjn trgyalom az optimlis
letmenet stratgit megvltoztat lehetsges szelekcis
mechanizmusokat. A hat rejtett vltozk nhny potencilis hatsnak
bemutatsval illusztrlom, hogy a modellezs hogyan segtheti az
emprikus vizsglatok tervezst s rtelmezst.
Elads vzlat:
letmenet optimalizci s adaptci.
Csereviszonyok matematikai s emprikus rtelmezse.
Grafikus mdszer az optimlis letmenet stratgia megtallsra.
Az optimlis letmenet stratgit megvltoztat lehetsges
szelekcis mechanizmusok.
A rejtett hat vltozk problmjnak matematikai s emprikus
kvetkezmnyei.