Pap Péter László (DE VÖCS és Állattani Tsz., Babeº-Bolyai TE.): Szaporodási költség, T-sejtes immunitás és egészségi állapot a tojó füsti fecskénél (Hirundo rustica)
Az életmenet vizsgálatokban az utóbbi idõben egyre nagyobb hangsúlyt kapott a madarak szaporodással járó költsége és egészségi állapota közötti cserekapcsolatok kutatása. Ezekben a vizsgálatokban a madarak immunrendszerének egy-egy összetevõjét külön-külön vizsgálták, míg a szaporodással járó költségek hatását a vele született és a szerzett T -és B-sejtes immunitásra együttesen még nem mutatták ki. Mérve az immunrendszer egy-egy összetevõjének válaszát a különbözõ stresszhatásokra, eredményül pozitív vagy negatív összefüggéseket találhatunk, vagy akár a kapcsolat hiányát mutathatjuk ki. Egy fészekalj-manipulációs kísérlet során arra kerestük a választ, hogy a megnövekedett ill. csökkent utódgondozási tevékenység hogyan befolyásolja a tojó füsti fecskék (Hirundo rustica) egészségi állapotát és immunkompetenciáját. A madarak velük született és szerzett sejtes immunitását a vérben levõ különbözõ fehérvérsejtek (heterofilek, limfociták, monociták) száma és a T-limfociták egy antigénre (phytohemagluttinin) adott válasza alapján mértük. A fészekalj-manipuláció következtében a szülõmadarak növelték, illetve csökkentették etetési tevékenységüket a növelt, illetve a csökkentett csoportok esetében a kontroll fészkekhez viszonyítva. Ennek ellenére, a szülõk nem ellensúlyozták teljes mértékben etetési tevékenységükkel a különbözõ csoportokban a fiókák megnövekedett illetve csökkent táplálékigényét, így a fiókák egy fõre jutó táplálékellátottsága a növelt csoportban alacsonyabb volt a kontroll és a csökkentett fészekaljakhoz viszonyítva. Ennek megfelelõen a fiókák kondíciója (tömege és T-sejtes immunitása) a növelt csoportban gyengébb volt mint a csökkentett fészkek esetében. A fészekalj-manipuláció szignifikánsan befolyásolta a tojó madarak T-sejtes immunválaszát, vagyis a növelt csoporthoz tartozó madarak immunkompetenciája gyengébb volt a kontroll és a csökkentett csoporthoz viszonyítva. A madarak tömegében, hematokrit értékében és a különbözõ alakos elemek számában nem találtunk eltérést az egyes csoportok között. Vizsgálatunk alátámasztja a házimadarakon végzett kísérleti eredményeket, vagyis azt, hogy enyhe stressz esetén (amint esetünkben is az egy fiókával történt fészekalj-manipuláció okozott) a madarak elõször az energiaköltséges szerzett immunitásukat csökkentik, míg a kevésbé költséges vele született immunitásukat szinten tartják. Azon életmenet vizsgálatokban, amelyek a szaporodással járó költségek és az egészségi állapot közötti cserekapcsolatokat elemzik, figyelembe kell venni az immunrendszer összetevõinek esetlegesen eltérõ válaszát egy adott stresszre.