Sándor D. Attila (DE VÖCS): A másodlagos nemi jellegek mint szignálok a hegyi billegetõnél
A nemi dimorfizmussal rendelkezõ madárfajok nagy részénél kimutatható, hogy bizonyos tollazati jellegeknek szerepük van az intraspecifikus kompetícióban és/vagy a másik nem szelektív preferenciájának kiváltásában. Ezek a jellegek kapcsolatban lehetnek az egyed kompetíciós képességével és szociális státuszával (státusz szignálok), illetve kondíciójával, szülõi utodgondozási képességével, paraziták elleni immunitásával, stb. (kondició szignálok). A hegyi billegetõ (Motacilla cinerea) felnõtt egyedei nemi dimorfizmussal rendelkeznek, a hímeknek feltûnõ fekete torokfoltjuk van és a testükön megjelenõ sárga foltok kiterjedtebbek és jóval élénkebbek mint a tojóknál. Kutatásomban e két másodlagos nemi jelleg szexuális szignálként viselkedését vizsgáltam. Korrelációs vizsgálatokat végeztem, amikor is a mellfolt kiterjedtsége (mellfolt terület) és fekete-telítettsége (mellfolt feketeség) illetve a test sárgasága függvényében néztem a költési paramétereket (párbaállás, letojás ideje, költési siker) valamint a kondíció-függõséget. A mellfolt terület és a költési paraméterek illetve az egyedi kondíció között nem találtam összefüggést, de szignifikáns pozitiv korrelációt találtam a mellfolt feketesége és az egyedi kondíció között. A test sárgasága korfüggõ (az öreg madarak sárgábbak mint a fiatalok), pozitiv kapcsolat van a sárgaság és a letojás ideje, illetve a kirepülési siker között, nem találtam semilyen kapcsolatot a sárgaság és az egyedi kondíció között. Elõadásomban e kapcsolatokra probálok magyarázatot keresni.