Go backward to Barta Zoltán: A
viselkedésökológiai modellezés alapjai Go up to Meghívott elõadók: összefoglalók Go forward to Pásztor Erzsébet: Életmenet adaptációk
modellezése
Pénzes
Zsolt (Szegedi
Tudományegyetem): A játékelmélet alapjai
A gazdaságtani, politikai alapokon született játékelmélet alapvetõ
kérdése az, hogy egy játékos milyen stratégiát kövessen döntései során
ahhoz, hogy a lehetõ legnagyobb nyereségre tegyen szert a többiekkel
szemben. A viselkedésökológia koncepciójának ez megfelel, hiszen az
egyed központi szerepû (játékos), fitnessben kifejezhetõ nyereségrõl
és a természetes szelekció által "hozott" döntésekrõl beszélünk. Mind
a kooperatív mind a nem-kooperatív játékok a viselkedésökológia
alapvetõ módszerei közé tartoznak.
Szociális, vagy általában biológiai környezetben egy egyed viselkedése
hatással van a többiek sikerére, fitnessére és ezzel a viselkedés
evolúciójára. Kölcsönhatásokat vizsgálva az optimalitás mellett fontos
szerephez jut a stabilitás is. Pontosan definiálva, formalizálva (1)
az alternatív viselkedési stratégiákat, (2) a lehetséges viselkedési
akciókat és azt, hogy (3) hogyan függ az adott stratégiát követõ egyed
sikere a többiek viselkedésétõl, egy matematikai játékot adunk meg. A
háttérben álló dinamika a viselkedés, mint fenotípus evolúciója, a
"nyerõ" stratégiát evolúciósan stabil stratégiának nevezzük
(ESS). Játékelméleti modelleket használva általában több további
megkötéssel élünk, ilyen pl. a fitness gyakoriságfüggése. Továbbá csak
fenotípus evolúcióról beszélünk, habár genetikai részleteket is
tartalmazó modellek ismertek. Ma már az evolúciós játékelmélet egy
általános fenotípus evolúciós modellnél több.
Elõadásomban elsõsorban a nem-kooperatív, szimmetrikus lineáris
játékok elméleti alapjait szeretném ismertetni. Habár ezek a lehetõ
legegyszerûbbek, már itt is problémákba ütközhetünk az ESS keresése
során. Röviden szeretném megmutatni, hogy a háttérben álló dinamika a
replikátor egyenlettel írható le, ahol az ESS stabil egyensúlyi
pont. Egy gondolat erejéig érintjük a nem-lineáris, aszimmetrikus,
kooperatív, ismételt kooperatív (TFT) játékokat, illetve
jelentõségüknél fogva ki kell térnünk röviden a sztochasztikus és
térbeli játékokra is. További, egyre gyakrabban elõkerülõ módszer a
dinamikus programozás (optimalizáció) és a játékelmélet fúziójából
keletkezett dinamikus játék, amely alapjait röviden ismertetem. Az
elõadásban a gyakorlati példákat elsõsorban a kommunikáció területérõl
vesszük.
VÖCS, DE January 23, 2002
Go backward to Barta Zoltán: A
viselkedésökológiai modellezés alapjai Go up to Meghívott elõadók: összefoglalók Go forward to Pásztor Erzsébet: Életmenet adaptációk
modellezése
|