P�nzes Zsolt (Szegedi Tudom�nyegyetem): A j�t�kelm�let alapjai

A gazdas�gtani, politikai alapokon sz�letett j�t�kelm�let alapvet� k�rd�se az, hogy egy j�t�kos milyen strat�gi�t k�vessen d�nt�sei sor�n ahhoz, hogy a lehet� legnagyobb nyeres�gre tegyen szert a t�bbiekkel szemben. A viselked�s�kol�gia koncepci�j�nak ez megfelel, hiszen az egyed k�zponti szerep� (j�t�kos), fitnessben kifejezhet� nyeres�gr�l �s a term�szetes szelekci� �ltal "hozott" d�nt�sekr�l besz�l�nk. Mind a kooperat�v mind a nem-kooperat�v j�t�kok a viselked�s�kol�gia alapvet� m�dszerei k�z� tartoznak.

Szoci�lis, vagy �ltal�ban biol�giai k�rnyezetben egy egyed viselked�se hat�ssal van a t�bbiek siker�re, fitness�re �s ezzel a viselked�s evol�ci�j�ra. K�lcs�nhat�sokat vizsg�lva az optimalit�s mellett fontos szerephez jut a stabilit�s is. Pontosan defini�lva, formaliz�lva (1) az alternat�v viselked�si strat�gi�kat, (2) a lehets�ges viselked�si akci�kat �s azt, hogy (3) hogyan f�gg az adott strat�gi�t k�vet� egyed sikere a t�bbiek viselked�s�t�l, egy matematikai j�t�kot adunk meg. A h�tt�rben �ll� dinamika a viselked�s, mint fenot�pus evol�ci�ja, a "nyer�" strat�gi�t evol�ci�san stabil strat�gi�nak nevezz�k (ESS). J�t�kelm�leti modelleket haszn�lva �ltal�ban t�bb tov�bbi megk�t�ssel �l�nk, ilyen pl. a fitness gyakoris�gf�gg�se. Tov�bb� csak fenot�pus evol�ci�r�l besz�l�nk, hab�r genetikai r�szleteket is tartalmaz� modellek ismertek. Ma m�r az evol�ci�s j�t�kelm�let egy �ltal�nos fenot�pus evol�ci�s modelln�l t�bb.

El�ad�somban els�sorban a nem-kooperat�v, szimmetrikus line�ris j�t�kok elm�leti alapjait szeretn�m ismertetni. Hab�r ezek a lehet� legegyszer�bbek, m�r itt is probl�m�kba �tk�zhet�nk az ESS keres�se sor�n. R�viden szeretn�m megmutatni, hogy a h�tt�rben �ll� dinamika a replik�tor egyenlettel �rhat� le, ahol az ESS stabil egyens�lyi pont. Egy gondolat erej�ig �rintj�k a nem-line�ris, aszimmetrikus, kooperat�v, ism�telt kooperat�v (TFT) j�t�kokat, illetve jelent�s�g�kn�l fogva ki kell t�rn�nk r�viden a sztochasztikus �s t�rbeli j�t�kokra is. Tov�bbi, egyre gyakrabban el�ker�l� m�dszer a dinamikus programoz�s (optimaliz�ci�) �s a j�t�kelm�let f�zi�j�b�l keletkezett dinamikus j�t�k, amely alapjait r�viden ismertetem. Az el�ad�sban a gyakorlati p�ld�kat els�sorban a kommunik�ci� ter�let�r�l vessz�k.