Debreceni Egyetem
in English  |  Magyarul
Go backward to Barta Zoltán: A viselkedésökológiai modellezés alapjai
Go up to Meghívott elõadók: összefoglalók
Go forward to Pásztor Erzsébet: Életmenet adaptációk modellezése

Pénzes Zsolt (Szegedi Tudományegyetem): A játékelmélet alapjai

A gazdaságtani, politikai alapokon született játékelmélet alapvetõ kérdése az, hogy egy játékos milyen stratégiát kövessen döntései során ahhoz, hogy a lehetõ legnagyobb nyereségre tegyen szert a többiekkel szemben. A viselkedésökológia koncepciójának ez megfelel, hiszen az egyed központi szerepû (játékos), fitnessben kifejezhetõ nyereségrõl és a természetes szelekció által "hozott" döntésekrõl beszélünk. Mind a kooperatív mind a nem-kooperatív játékok a viselkedésökológia alapvetõ módszerei közé tartoznak.

Szociális, vagy általában biológiai környezetben egy egyed viselkedése hatással van a többiek sikerére, fitnessére és ezzel a viselkedés evolúciójára. Kölcsönhatásokat vizsgálva az optimalitás mellett fontos szerephez jut a stabilitás is. Pontosan definiálva, formalizálva (1) az alternatív viselkedési stratégiákat, (2) a lehetséges viselkedési akciókat és azt, hogy (3) hogyan függ az adott stratégiát követõ egyed sikere a többiek viselkedésétõl, egy matematikai játékot adunk meg. A háttérben álló dinamika a viselkedés, mint fenotípus evolúciója, a "nyerõ" stratégiát evolúciósan stabil stratégiának nevezzük (ESS). Játékelméleti modelleket használva általában több további megkötéssel élünk, ilyen pl. a fitness gyakoriságfüggése. Továbbá csak fenotípus evolúcióról beszélünk, habár genetikai részleteket is tartalmazó modellek ismertek. Ma már az evolúciós játékelmélet egy általános fenotípus evolúciós modellnél több.

Elõadásomban elsõsorban a nem-kooperatív, szimmetrikus lineáris játékok elméleti alapjait szeretném ismertetni. Habár ezek a lehetõ legegyszerûbbek, már itt is problémákba ütközhetünk az ESS keresése során. Röviden szeretném megmutatni, hogy a háttérben álló dinamika a replikátor egyenlettel írható le, ahol az ESS stabil egyensúlyi pont. Egy gondolat erejéig érintjük a nem-lineáris, aszimmetrikus, kooperatív, ismételt kooperatív (TFT) játékokat, illetve jelentõségüknél fogva ki kell térnünk röviden a sztochasztikus és térbeli játékokra is. További, egyre gyakrabban elõkerülõ módszer a dinamikus programozás (optimalizáció) és a játékelmélet fúziójából keletkezett dinamikus játék, amely alapjait röviden ismertetem. Az elõadásban a gyakorlati példákat elsõsorban a kommunikáció területérõl vesszük.


VÖCS, DE January 23, 2002

Go backward to Barta Zoltán: A viselkedésökológiai modellezés alapjai
Go up to Meghívott elõadók: összefoglalók
Go forward to Pásztor Erzsébet: Életmenet adaptációk modellezése