Kis J�nos, Sz�kely Tam�s �s Innes C. Cuthill (SZIE �OTK �kol�giai Tansz�k): Mi�rt kapnak p�rt hamarabb a sz�ki lile toj�k, mint a h�mek?

A sz�ki lil�k Charadrius alexandrinus f�ld�n f�szkel� partimadarak. Ut�dgondoz�suk v�ltozatos, mivel egyetlen popul�ci�n bel�l megtal�lhat� mind a k�tsz�l�s, mind az egysz�l�s toj� �s az egysz�l�s h�m gondoz�s. A leggyakoribb gondoz�si t�pus az egysz�l�s h�m gondoz�s, ebben az esetben a toj� a fi�k�k kel�se ut�n elhagyja a csal�dot �s gyakran egy m�sik h�mmel �j f�szkel�sbe kezd. Egy kor�bbi vizsg�latunkban kider�lt, hogy a gyakori h�m gondoz�s egyik oka, hogy a h�mek nehezen tal�lnak �j p�rt maguknak, szemben a toj�kkal. Ez�rt a h�mek sz�m�ra a csal�d elhagy�sa kev�sb� kifizet�d�. Ennek a legk�zenfekv�bb magyar�zata, hogy t�bb p�rt keres� h�m van a popul�ci�ban, mint toj�. Ez a vizsg�lat k�tf�le magyar�zatot keres a feln�ttkori ivarar�ny eltol�d�s�ra: (1) befoly�solja-e a feln�ttkori ivarar�nyt a h�mek fel� eltolt ivarar�ny a kikel� fi�k�kn�l (2) t�bb id�t t�ltenek-e a feln�tt h�mek a szaporod� popul�ci�ban, mint a toj�k. A fi�k�k kikel�se idej�n a fi�ka ivarar�ny nem k�l�nb�z�tt az 1:1 ar�nyt�l, azonban a kikelt fi�k�k ivarar�nya v�ltozott a f�szkel�si id�szak sor�n. Azokban a csal�dokban, amelyekben napokkal a kikel�s ut�n t�rt�nt az ivarmeghat�roz�s, nagyobb volt a h�m fi�k�k ar�nya. Ez arra enged k�vetkeztetni, hogy a h�m fi�k�k mortalit�sa kisebb a n�st�nyek�n�l. El�zetes eredm�nyek alapj�n nincs szignifik�ns k�l�nbs�g a feln�tt h�mek �s toj�k k�z�tt abban, hogy mennyi ideig tart�zkodtak a k�lt�ter�leten n�gy �v alatt: k�l�nb�z� �vekben m�sk�ppen alakult a h�mek �s toj�k ar�nya. Eredm�nyeink alapj�n a h�m �s n�st�ny fi�k�k elt�r� t�l�l�se magyar�zza a h�mek fel� eltolt feln�ttkori ivarar�nyt.