Karsai Istvn
(East Tenessee State University): nszervezds s bonyolult
viselkeds
A biolgiai rendszerek a rend s kosz hatrmezsgyjn evolvldnak. Mirt
van ez gy? Mi tartja ott a rendszert? Hogyan mkdik egytt az
nszervezds s a szelekci az adaptv rendszerek kialaktsban? Nagyrszt
a szocilis rovarok letbl vett pldk s modellezs segtsgvel kerl
bemutatsra, hogy hogyan kpzdnek bonyolult mintzatok egyszer rsztvevk
egyszer klcsnhatsai alapjn. A rendszer nszervezdse a rsztvev
alkotrszek klcsnhatsaibl levezethetk. A modellez szmra ppen az a
kihvs, hogy egy bonyolultnak tn rendszert vagy mintzatot le lehessen
vezetni egyszer egysgek egyszer szablyaibl. A termeszvr roppant
sszetett ptmny, de nem mrnkk, hanem nagyon limitlt kpessg
rovaregyedek ptik fel. Melyek azok a kznapi szablyok amelyek optimlis
megoldsra vezetnek? Mit jelentenek a megfigyelt "hibk" (eltrsek az
optimlis ttl)? Melyek azok a knyszerek amelyek korltozzk, vagy ppen
kihasznldnak az adaptv mechanizmus szelekcija sorn? A mintzat adaptv
volta legtbbszr jobban megrthet, ha ismerjk a mintzatot ltrehoz
mechanizmust. A viselkedskolgiban a MIRT? s HOGYAN? krds
sszekapcsolsa j tvlatokat nyithat meg.