Papp Tam�s, Liker Andr�s �s Barta Zolt�n (DE V�CS): A k�lt�si siker �s a t�l�l�s kapcsolata az k�lt�skori agresszivit�ssal a v�zirig�n�l - kutat�si terv

F� k�rd�sek:

1. Hogyan befoly�solja a h�m v�zirig�k k�lt�skori agreszivit�sa a k�lt�si sikert illetve a t�l�l�st? 2. Korrel�l-e a v�zirig�n�l az agresszivit�s valamilyen st�tusz-szign�llal? 3. El�ny�s vagy h�tr�nyos a toj� v�zirig� sz�m�ra ha a h�m agresz�v?

Hipot�zisek:

H1. A k�lt�si id�ben agresszivebb h�m v�zirig�k k�lt�si sikere jobb, mint a kev�sb� agressz�vek�.

H2. A k�lt�si id�ben agressz�vebb h�m v�zirig�k t�l�l�se jobb, mint a kev�sb� agresszivek�.

H3. A nagyobb feh�r mellfolt� himek agressz�vebbek, mint a kissebb mellfolt�ak.

H4. A sz�lessebb barna mells�v� himek agressz�vebbek, mint a kev�sb� sz�les barna mells�v�ak.

H5. Az agresszivebb h�mek toj�inak jobb az �ves t�l�l�se.

Ter�let: - vizsg�latainkat a fels� Maros-szorosban fogjuk elv�gezni, d�nt� t�bbs�g�ben h�rom patakon, az Ilv�n, a Ratosny�n �s a Szal�rdon.

M�dszerek: - a h�rom patakon k�lt� v�zirig�kat �s a fi�k�ikat egyedileg jel�lj�k sz�nes gy�r�vel (kb. 50 f�szek). -minden p�rn�l elv�gezz�k az agresszi�-kis�rletet a kotl�s 10. napj�n. A f�szek k�zel�ben elhelyezz�k a v�zirig�-makettet �s v�zirig�-�neket j�tszunk be magn�r�l, majd m�rj�k a h�m viselked�s�t. - az �reg madaraknak m�rj�k a mell-foltj�t valamint a mell-s�vj�t. - t�len �tnaponta lej�rjuk a teleloter�let jelentos r�sz�t �s beazonositjuk az egyedileg jel�lt madarakat, majd ebb�l sz�molunk t�l�l�st