K�rp�ti Krisztina (ELTE Etol�gia Tansz�k): A sz�let�si sorrend hat�sa

A sz�l�i befektet�s evol�ci�s megk�zel�t�se szerint a sz�l�i gondoskod�s nem ir�nyul automatikusan ugyanakkora m�rt�kben minden ut�d fel�, hanem az er�forr�sok eloszt�s�t az ut�dok k�z�tt reprodukt�v �rt�k�k (v�rhat� j�v�beli fitness-hozz�j�rul�suk a sz�l�k genetikai k�pviselet�hez) befoly�solja. Az ut�d reprodukt�v �rt�k�re fizikai kond�ci�ja mellett a neme �s kora is hat. A m�sik fontos d�nt�s a jelenlegi �s a j�v�beli szaporod�s k�z�tti konfliktusra vonatkozik. A sz�l�nek a jelenlegi ut�dba val� inveszt�l�sa n�veli az ut�d reprodukt�v �rt�k�t, de cs�kkenti a sz�l� tov�bbi szaporod�si siker�t. Mivel az emberekn�l a meghosszabbodott gondoz�si peri�dus alatt a k�l�nb�z� kor� gyerekek egyid�ben ig�nylik a t�r�d�st, adott id�pontban a befoly�sol� t�nyez�k mindegyik�t figyelembe kell venni. A sz�let�si sorrend hat�sait tekintve v�lhet�leg az els�sz�l�ttek helyzete a legel�ny�sebb. B�r az els�sz�l�tt csecsem�k kisebb s�llyal sz�letnek, mint fiatalabb testv�reik, k�s�bb gyorsabban n�vekednek �s t�bb figyelmet kapnak. Sz�leik tov�bb iskol�ztatj�k �ket �s �gy feln�ttk�nt magasabb szocio�kon�miai st�tuszt �rnek el. 162 Baranya megy�ben �l� h�romgyerekes csal�d adatai alapj�n az els�sz�l�ttek alacsonyabb s�llyal sz�letnek a m�sodik �s harmadik gyerekekn�l. B�r a szoptat�s id�tartama k�z�tt nem tal�ltunk k�l�nbs�get, egy, illetve h�rom�ves korukra m�r nincs k�l�nbs�g a gyerekek s�lya k�z�tt. A fi�k eset�ben a sz�let�si sorrend, a l�nyok eset�ben az anya �letkora t�nik meghat�roz�nak a sz�let�skori tests�lyra vonatkoz�an. A tov�bbiakban a mintasz�m b�v�t�s�t, illetve �j v�ltoz�k bevezet�s�t tervezz�k.