„Decticus verrucivorus” változatai közötti eltérés
23. sor: | 23. sor: | ||
+ | |||
− | Az imágók változatos színűek, a zöldtől a feketésbarnáig. A szárnyfedőkön sötét foltsorok találhatók. A nagy termete miatt feltűnő (hossza 24 - 44 mm, a tojócsőé 20 - 21 mm), de sehol sem túl gyakori állat, az alföldektől a hegyvidékig dúsabb, nedvesebb növényállományokban (rétek, legelők, lucernások, gabonafélék) békaszerű ugrásokkal menekül. Ragadozó, de növényi tápanyagot is fogyaszt, különösen a fiatalabb lárvák. A talajba rakott peték áttelelnek, s már június végétől kifejlett példányokkal találkozhatunk, sokszor az első fagyokig. A hím magasabb kórón, fejjel lefelé fordulva, lüktetve folyamatosan, messzehangzóan cirpel. Nappal, elsősorban délelőtt énekel. Megfogva apróbb sebet ejtve, erőteljesen harapnak. |
||
+ | Leírás: Az imágók változatos színűek, a zöldtől a feketés-barnáig. A szárnyfedőkön sötét foltsorok találhatók. Az elülső szárnyak nem érnek túl a hátsó térden. A hímek cerkuszain sajátos belső horpadás található a közepén. A tojócső hosszú és egyenes. |
||
+ | Testhossz: ♂ 26-34 mm | ♀ 27-42 mm | Tojócső 19-25 mm |
||
− | Leírás: A Wart-harapós nagyon változó test színű, de általában ez a zöld, sötét foltok, szintén barna, gránát, szürkés egyének is felmerült. Az elülső szárnyak nem felülmúlják a hátsó térd. A belső horpadás található a közepén cerci hossza (férfiak). Tojásrakó hosszú és egyenes. |
||
+ | Cirpelés: A hím magasabb kórón, fejjel lefelé fordulva, lüktetve folyamatosan, messzehangzóan cirpel.Egy echeme 4 szótagú. Nappal, elsősorban délelőtt énekel. |
||
− | Testhossz: S 31-35mm, 30-38mm $, tojásrakó 20-26mm. |
||
⚫ | |||
+ | Habitat és életmód: Ragadozó, de növényi tápanyagot is fogyaszt, különösen a fiatalabb lárvák. Mezofil és mezo-xerofil. A nagy termete miatt feltűnő, de sehol sem túl gyakori állat, az alföldektől a hegyvidékig (akár jelentős tszf-i magasságban is) dúsabb, nedvesebb növényállományokban (rétek, legelők, lucernások, gabonafélék) fordul elő. Zavarásra elhallgat a cirpelő hím, ha szükséges, akkor repül is, illetve ledobja magát a sűrű növényzetbe, és békaszerű ugrásokkal menekül. Megfogva apróbb sebet ejtve, erőteljesen harapnak. |
||
− | Stridulation: a napsütéses napok, a echeme sorrend hosszú, tartós általában több, mint 1 perc. A felhős napon, vagy reggel, az stridulation csak abban áll, elszigetelt echemes. Egy echeme készült 4 szótagokat. |
||
+ | Fenológia: A talajba rakott peték áttelelnek, a lárvák áprilisban jelennek meg, és már június végétől kifejlett példányokkal találkozhatunk, sokszor az első fagyokig. |
||
⚫ | |||
− | |||
− | Habitat és életmód: egy rovarevő faj, mezofil és mezo szárazságtűrő, praticolous és geophilous lehet találkozott a tengerparton akár 1700m tengerszint feletti magasságban. Nagyon félénk, és megáll stridulating amikor közeledik hozzá. Ha szükséges, akkor repül is, és ugrik le a sűrű növényzet, cserjék, hogy nagyon nehéz kifogni. |
||
− | |||
− | Fenológia: felnőtt jelennek június-júliusban. Ez hibernálás tojás szakaszban. Nimfák kelnek áprilisban. |
A lap 2019. január 30., 16:38-kori változata
#0120 0121 0122
Magyar név: Szemölcsrágó vagy szemölcsevő szöcske
Tudományos név: Decticus verrucivorus Linne, 1785
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: angarai
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: III
http://www.orthoptera.ch/arten/item/decticus-verrucivorus-verrucivorus
Leírás: Az imágók változatos színűek, a zöldtől a feketés-barnáig. A szárnyfedőkön sötét foltsorok találhatók. Az elülső szárnyak nem érnek túl a hátsó térden. A hímek cerkuszain sajátos belső horpadás található a közepén. A tojócső hosszú és egyenes.
Testhossz: ♂ 26-34 mm | ♀ 27-42 mm | Tojócső 19-25 mm
Cirpelés: A hím magasabb kórón, fejjel lefelé fordulva, lüktetve folyamatosan, messzehangzóan cirpel.Egy echeme 4 szótagú. Nappal, elsősorban délelőtt énekel. Elterjedés: ez egy Eurosiberian faj, széles körben elterjedt gyakori faj.
Habitat és életmód: Ragadozó, de növényi tápanyagot is fogyaszt, különösen a fiatalabb lárvák. Mezofil és mezo-xerofil. A nagy termete miatt feltűnő, de sehol sem túl gyakori állat, az alföldektől a hegyvidékig (akár jelentős tszf-i magasságban is) dúsabb, nedvesebb növényállományokban (rétek, legelők, lucernások, gabonafélék) fordul elő. Zavarásra elhallgat a cirpelő hím, ha szükséges, akkor repül is, illetve ledobja magát a sűrű növényzetbe, és békaszerű ugrásokkal menekül. Megfogva apróbb sebet ejtve, erőteljesen harapnak.
Fenológia: A talajba rakott peték áttelelnek, a lárvák áprilisban jelennek meg, és már június végétől kifejlett példányokkal találkozhatunk, sokszor az első fagyokig.