„Chrysochraon dispar” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
 
(3 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
 
Tudományos név: ''Chrysochraon dispar'' (Germar, 1834)
 
Tudományos név: ''Chrysochraon dispar'' (Germar, 1834)
   
Elterjedés: Eu-Si
+
Elterjedés: eurosziberiai
   
Faunatípus: An
+
Faunatípus: angarai
   
Életforma: Ch
+
Életforma: chortobiont
   
 
Természetvédelmi értékszám: II
 
Természetvédelmi értékszám: II
13. sor: 13. sor:
   
 
<gallery>
 
<gallery>
0474_Chrysoschraon_dispar_fm.jpg|Chrysochraon dispar nőstény
+
0474_Chrysoschraon_dispar_fm.jpg|''Chrysochraon dispar'' nőstény
 
0474_Chrysoschraon_dispar_male.jpg|és a hím
 
0474_Chrysoschraon_dispar_male.jpg|és a hím
0474_Chrysochraon_dispar_macr_DominikPoniatowski.jpg|Chrysochraon dispar holopter
+
0474_Chrysochraon_dispar_macr_DominikPoniatowski.jpg|''Chrysochraon dispar'' holopter
   
 
</gallery>
 
</gallery>
   
http://www.orthoptera.ch/arten/item/chrysochraon-dispar-dispar
+
http://www.orthoptera.ch/arten/item/chrysochraon-dispar
   
   
  +
'''Leírás:''' Akkora az ivari dimorfizmusból adódó különbség a két ivar között, hogy akár külön fajnak is vélhetjük. A kisebb hím halványzöld vagy aranyszínű, fémesen fényes. Az üvegesbarna szárnyak majdnem elérik a hátsó térdet, a végük lekerekített. A subgenitális lemez hosszú és hegyes. A hátsó térd sötét-barna. A nagyobb nőstény egyenletesen okker vagy barnás színű, fekete pontokkal tele. A szárnyak pikkelyesek, nagyjából lándzsásak, és a hátuk nem érintik egymást. A hátsó láb és a lábszár alsó része világos borvörös. A nyaki élek mindkét nemnél szinte egyenesek, és csak kissé tartanak szét hátrafelé. A hosszú szárnyú állatok rendszeresen előfordulnak mindkét nemben.
Leírás: A nagy arany szöcske hím makroporózus, zöld színű vagy világosbarna testtel, fémes csillogással. A nőstény általában mikroszintű, fémes testszíne: szürke, arany, narancs vagy rubin. A Neamt-kolostor közelében (Nt) sokféle színt figyeltünk meg a nőknél, ez a faj egyik legnagyobb populációja volt Moldvában.
 
  +
Testhossz: $ 15-19mm, 23-27 mm.
+
Testhossz: 15-19 mm | ♀ 22–28 mm
Striduláció: 13-20-as rövid rövid hangjelzések (12s), amelyek néhány másodperc után ismétlődnek. A nap folyamán és az esti órákban feszül.
 
  +
Eloszlás: ez egy eurosiberiai faj, Romániában lokalizált, kis számú személy. Moldvában a hegyvidéki és dombvidéki erdőkben vagy erdőkben található.
 
  +
Cirpelés: Egyszerű, közepesen hangos verseket hoz létre, amelyek 0,5-2 másodpercig tartanak, és ezeket gyakran 3-6 másodperces időközönként ismétlik. A vers 12-22 szótagból áll, csendesen indul, eléri a maximális hangerőt a vers közepe felé, és a végén ismét csendesebbé válhat. A rivális dal versei rövidebbek és erősebbek, gyorsabb szótaggal, néha csak 1-szótaggal. A nap folyamán és az esti órákban cirpel.
Élőhely és életmód: ez egy praticolus faj, amely erdei és hegyvidéki réteken él, mindig a higrofil és higro-mezofil területeket részesíti előnyben.
 
  +
Fenológia: a felnőttek júliusban jelennek meg. A tojásfázisban hibernál. A nimfák júniusban keltek.
 
  +
'''Elterjedés:''' Euroszibériai faj. A Spanyol Pireneusoktól Franciaországon át egészen Észak-Németország partjáig terjed. Skandináviában ismertek a Svédországban és Finnországban a Balti-öböl körüli part menti régióban előforduló népességek. Keleten a Csendes-óceánig terjed. Délkelet-Európában elszigezelten fordul elő Görögország északi részén, ahol számos alfajra oszlik.
  +
 
'''Élőhely és életmód:''' Chortobiont faj, amely erdei és hegyvidéki réteken él, mindig a higrofil és higro-mezofil területeket részesíti előnyben; elszórtan. A petéket olyan üreges növényi szárakban helyezik el, mint pl. a szeder, az angelica.
  +
  +
'''Fenológia:''' Az imágók júniusban jelennek meg, még októberben is előfordulnak. Pete alakban telel át. A lárvák áprilisban kelnek, 4 szakaszban fejlődnek ki.

A lap jelenlegi, 2020. január 30., 16:17-kori változata

Magyar név: Aranyos sáska

Tudományos név: Chrysochraon dispar (Germar, 1834)

Elterjedés: eurosziberiai

Faunatípus: angarai

Életforma: chortobiont

Természetvédelmi értékszám: II


http://www.orthoptera.ch/arten/item/chrysochraon-dispar


Leírás: Akkora az ivari dimorfizmusból adódó különbség a két ivar között, hogy akár külön fajnak is vélhetjük. A kisebb hím halványzöld vagy aranyszínű, fémesen fényes. Az üvegesbarna szárnyak majdnem elérik a hátsó térdet, a végük lekerekített. A subgenitális lemez hosszú és hegyes. A hátsó térd sötét-barna. A nagyobb nőstény egyenletesen okker vagy barnás színű, fekete pontokkal tele. A szárnyak pikkelyesek, nagyjából lándzsásak, és a hátuk nem érintik egymást. A hátsó láb és a lábszár alsó része világos borvörös. A nyaki élek mindkét nemnél szinte egyenesek, és csak kissé tartanak szét hátrafelé. A hosszú szárnyú állatok rendszeresen előfordulnak mindkét nemben.

Testhossz: ♂ 15-19 mm | ♀ 22–28 mm

Cirpelés: Egyszerű, közepesen hangos verseket hoz létre, amelyek 0,5-2 másodpercig tartanak, és ezeket gyakran 3-6 másodperces időközönként ismétlik. A vers 12-22 szótagból áll, csendesen indul, eléri a maximális hangerőt a vers közepe felé, és a végén ismét csendesebbé válhat. A rivális dal versei rövidebbek és erősebbek, gyorsabb szótaggal, néha csak 1-szótaggal. A nap folyamán és az esti órákban cirpel.

Elterjedés: Euroszibériai faj. A Spanyol Pireneusoktól Franciaországon át egészen Észak-Németország partjáig terjed. Skandináviában ismertek a Svédországban és Finnországban a Balti-öböl körüli part menti régióban előforduló népességek. Keleten a Csendes-óceánig terjed. Délkelet-Európában elszigezelten fordul elő Görögország északi részén, ahol számos alfajra oszlik.

Élőhely és életmód: Chortobiont faj, amely erdei és hegyvidéki réteken él, mindig a higrofil és higro-mezofil területeket részesíti előnyben; elszórtan. A petéket olyan üreges növényi szárakban helyezik el, mint pl. a szeder, az angelica.

Fenológia: Az imágók júniusban jelennek meg, még októberben is előfordulnak. Pete alakban telel át. A lárvák áprilisban kelnek, 4 szakaszban fejlődnek ki.