„Myrmeleotettix maculatus” változatai közötti eltérés
| (8 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | Magyar név: Kis bunkóscsápúsáska |
||
| + | |||
| + | Tudományos név: ''Myrmeleotettix maculatus'' (Thunberg, 1815) |
||
| + | |||
| + | Elterjedés: euroszibériai |
||
| + | |||
| + | Faunatípus: angarai |
||
| + | |||
| + | Életforma: geo-chortobiont |
||
| + | |||
| + | Természetvédelmi értékszám: III |
||
| + | |||
<gallery> |
<gallery> |
||
| − | 0595_Myrmeleotettix_maculatus_m_fm.jpg|Myrmeleotettix maculatus pár |
+ | 0595_Myrmeleotettix_maculatus_m_fm.jpg|''Myrmeleotettix maculatus'' pár |
| − | 0597_Myrmeleotettix_maculatus_m.jpg|Myrmeleotettix maculatus hím |
+ | 0597_Myrmeleotettix_maculatus_m.jpg|''Myrmeleotettix maculatus'' hím |
| − | + | 0596_Myrmeleotettix_maculatus_fm.jpg|''Myrmeleotettix maculatus'' nőstény |
|
</gallery> |
</gallery> |
||
| − | http://www.orthoptera.ch/arten/item/myrmeleotettix |
+ | http://www.orthoptera.ch/arten/item/myrmeleotettix-maculatus |
| + | |||
| + | |||
| + | '''Leírás:''' Az egyik legkisebb hazai sáska. A test színe változó, de általában barna, zöld vagy sárga. De eltérő színezettel rendelkezhetnek, köztük fehér, rubin, szürke stb. Az antenna csúcsa kevésbé kifejezetten lándzsás, de jellemzően kifelé dől; a himeknél mindkét tulajdonság kifejezettebb, a nőstényeknél kevésbé. Az első negyedben a pronótum élek erősen befelé törnek, gyakran fehér csíkkal jelölve és belül sötéten mintázottan. A sötét foltos szárnyak a nőstény hátulsó térdéig érnek, a hímké kissé túlnyúlnak. A hátsó térd sötét. A lárvák jellegzetes potrohmintázatúak: fekete-fehér vonalak vannak az utolsó két potrohszelvény mindkét oldalán. A pénisz csúcsa rövid és egyenes. |
||
| + | |||
| + | Testhossz: ♂ 10-12 mm | ♀ 11-16 mm |
||
| + | |||
| + | Cirpelés: a hívó dal alacsony intenzitású; az echémé szekvencia 10-15 másodpercig tart, és 10-25 echémából áll. Az udvarlás halkabb, és hosszabb echémákból áll. Az udvarlás során a hím ugrál a nőstény körül. |
||
| + | |||
| + | '''Elterjedés:''' Holopalearktikus faj, nagy elterjedési területe Spanyolország északi részétől Nagy-Britanniáig és Skandináviáig terjed. Az északi határát a sarkvidék területén, Skandináviában és Oroszország északi részén éri el. Keleten Mongóliáig terjed. Az egész Balkán-félszigeten és Törökországban. |
||
| + | |||
| + | '''Élőhely és életmód:''' Xerofil-xerotherm, különböző, száraz élőhelyeken él, a napos, sziklás és legeltetett réteket kedveli. Néhány hegyi gyepen kis számban látható. |
||
| + | |||
| + | '''Fenológia:''' Az imágók június végén jelennek meg, és október elején is előfordulhatnak, az első fagytól függően. Pete alakban telel át. A lárvák májusban kelnek. |
||
A lap jelenlegi, 2020. január 28., 16:40-kori változata
Magyar név: Kis bunkóscsápúsáska
Tudományos név: Myrmeleotettix maculatus (Thunberg, 1815)
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: angarai
Életforma: geo-chortobiont
Természetvédelmi értékszám: III
Myrmeleotettix maculatus pár
Myrmeleotettix maculatus hím
Myrmeleotettix maculatus nőstény
http://www.orthoptera.ch/arten/item/myrmeleotettix-maculatus
Leírás: Az egyik legkisebb hazai sáska. A test színe változó, de általában barna, zöld vagy sárga. De eltérő színezettel rendelkezhetnek, köztük fehér, rubin, szürke stb. Az antenna csúcsa kevésbé kifejezetten lándzsás, de jellemzően kifelé dől; a himeknél mindkét tulajdonság kifejezettebb, a nőstényeknél kevésbé. Az első negyedben a pronótum élek erősen befelé törnek, gyakran fehér csíkkal jelölve és belül sötéten mintázottan. A sötét foltos szárnyak a nőstény hátulsó térdéig érnek, a hímké kissé túlnyúlnak. A hátsó térd sötét. A lárvák jellegzetes potrohmintázatúak: fekete-fehér vonalak vannak az utolsó két potrohszelvény mindkét oldalán. A pénisz csúcsa rövid és egyenes.
Testhossz: ♂ 10-12 mm | ♀ 11-16 mm
Cirpelés: a hívó dal alacsony intenzitású; az echémé szekvencia 10-15 másodpercig tart, és 10-25 echémából áll. Az udvarlás halkabb, és hosszabb echémákból áll. Az udvarlás során a hím ugrál a nőstény körül.
Elterjedés: Holopalearktikus faj, nagy elterjedési területe Spanyolország északi részétől Nagy-Britanniáig és Skandináviáig terjed. Az északi határát a sarkvidék területén, Skandináviában és Oroszország északi részén éri el. Keleten Mongóliáig terjed. Az egész Balkán-félszigeten és Törökországban.
Élőhely és életmód: Xerofil-xerotherm, különböző, száraz élőhelyeken él, a napos, sziklás és legeltetett réteket kedveli. Néhány hegyi gyepen kis számban látható.
Fenológia: Az imágók június végén jelennek meg, és október elején is előfordulhatnak, az első fagytól függően. Pete alakban telel át. A lárvák májusban kelnek.
