„Acrotylus longipes” változatai közötti eltérés
(2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
17. sor: | 17. sor: | ||
<gallery> |
<gallery> |
||
− | 0410_Acrotylus_longipes.jpg|Acrotylus longipes |
+ | 0410_Acrotylus_longipes.jpg|''Acrotylus longipes'' |
− | 0411_Acrotylus_longipes.jpg|Acrotylus longipes |
+ | 0411_Acrotylus_longipes.jpg|''Acrotylus longipes'' |
</gallery> |
</gallery> |
||
+ | |||
+ | |||
+ | https://www.inaturalist.org/taxa/124595-Acrotylus-longipes/browse_photos |
||
+ | |||
+ | http://www.pyrgus.de/Acrotylus_longipes_en.html |
||
50. sor: | 55. sor: | ||
Homoki kopárosokon, foltszerű előfordulásai ismertek (1957 óta), főleg a Duna-Tisza-közén, ritkábban a Tiszántúlon és a Dunántúlon (Fenyőfő). |
Homoki kopárosokon, foltszerű előfordulásai ismertek (1957 óta), főleg a Duna-Tisza-közén, ritkábban a Tiszántúlon és a Dunántúlon (Fenyőfő). |
||
− | |||
− | |||
− | ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön). |
||
− | |||
− | BFNP: Fenyőfó/38 D1NP: Budapest(?)/22 |
||
− | |||
− | HNP: Hajdúsámson/N, „Debrecen (Sámsoni dombok)”/44 |
||
− | |||
− | KNP:/40 Ágasegyháza/N, Bócsa/N, Fülöpháza/N, S, Balota-puszta/N, Ásotthalom/N, (Szeged/N, élő példány belvárosi üzlet kirakatában) |
||
A lap jelenlegi, 2020. március 30., 17:55-kori változata
#0410
Magyar név: Hosszúlábú önbeásósáska
Tudományos név: Acrotylus longipes (Carpentier, 1845)
Elterjedés: afrikai-európai, nyugat-ázsiai
Faunatípus: afrikai-európai
Életforma: geo-pszammobiont
Természetvédelmi értékszám: II
Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 5000 Ft.
https://www.inaturalist.org/taxa/124595-Acrotylus-longipes/browse_photos
http://www.pyrgus.de/Acrotylus_longipes_en.html
Leírás, bemutatás:
Karcsú, hosszúszámyú, hosszúlábú sáska. A test színe világos szürke vagy barna színű, általában azonos színű, mint azok a homokos dűnék, ahol él. A hátsó szárnya citromsárga, ritkábban narancssárga. A hátsó lábszára kék.
Testhossz: ♂ 14-17mm, ♀ 20-24 mm
Cirpelés: hasonlít az egyik korábbi faj. Napközben cirpel.
A faj ökológiája:
Geo-psammofil, xero-thermofil faj. Homoki kopárosok, parlagok nyílt, futóhomokos foltjain fordul elő, általában 50 % alatti növényzeti borítással. Általában együtt található meg az Acrotylus insubricus, Sphingonotus coerulans és Calliptamus italicus fajokkal.
Hűvösebb időben a homoktalajba temetkezik. Jól repül, gyakran 10-20 m magasra is felemelkedik.
A lárvák április-májusban kelnek, a felnőtt egyedek júliusban jelennek meg és csak a petecsomói telelnek át.
Általános elterjedése:
Afro-európai, mediterrán, Közel-Kelet és Afrika.
Elterjedése Magyarországon:
Homoki kopárosokon, foltszerű előfordulásai ismertek (1957 óta), főleg a Duna-Tisza-közén, ritkábban a Tiszántúlon és a Dunántúlon (Fenyőfő).
Állománynagyság:
Faunisztikailag igen értékes, ritka mediterrán/afrikai homokpusztai faj, amelyet Magyarországról (és Közép-Európából) csak 1957 óta ismerünk. A futóhomokos parlagok indikátor-faja.
Veszélyeztető tényezők:
Legritkább sáska-fajaink közé tartozik. A futóhomokos területek zsugorodása, eltűnése következtében hazai élőhelyei eltűnőben vannak.
Természetvédelmi kezelés:
A faj hazai fennmaradása érdekében kisebb-nagyobb futóhomokos parlagterületek megtartása/fenntartása ajánlott. Ezek a területfoltok egyben más, ritka, kopár-homoki Orthoptera-fajok élőhelyéül is szolgálhatnának.