„Psophus stridulus” változatai közötti eltérés
(5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
''<nowiki>#0350 #0351</nowiki>'' |
''<nowiki>#0350 #0351</nowiki>'' |
||
− | Magyar név: |
+ | Magyar név: Kereplősáska |
Tudományos név: ''Psophus stridulus'' (Linne, 1758) |
Tudományos név: ''Psophus stridulus'' (Linne, 1758) |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
Faunatípus: angarai |
Faunatípus: angarai |
||
− | Életforma: chortobiont |
+ | Életforma: geo-chortobiont |
Természetvédelmi értékszám: I |
Természetvédelmi értékszám: I |
||
<gallery> |
<gallery> |
||
− | 0350_Psophus_stridulus.jpg|Psophus stridulus nőstény |
+ | 0350_Psophus_stridulus.jpg|''Psophus stridulus'' nőstény |
− | 0351_Psophus_stridulus.jpg|Psophus stridulus hím |
+ | 0351_Psophus_stridulus.jpg|''Psophus stridulus'' hím |
− | 0352_Psophus_stridulus_m.jpg|Psophus stridulus hím |
+ | 0352_Psophus_stridulus_m.jpg|''Psophus stridulus'' hím |
</gallery> |
</gallery> |
||
+ | https://www.inaturalist.org/taxa/470524-Psophus-stridulus/browse_photos |
||
http://www.orthoptera.ch/arten/item/psophus-stridulus |
http://www.orthoptera.ch/arten/item/psophus-stridulus |
||
− | Leírás: A két nem színe és megjelenése különbözik. A sötét- és feketés-barna hímek erősek, karcsúak, a nagy és puha nőstények világosabb, barna-sötétbarna vagy ritkán vöröses-barna színűek. A hímek szárnyai jelentősen túlnyúlnak a térd hátsó részén, a nőstényeknél alig érik el. Mindkét nemnél világos foltok vannak a hátsó lábakon és egy világos gyűrű a térd alatt, a harmadik lábszár sötét. Az pronotum középgerince folyamatos, magasan ívelt, mindkét oldalán van egy-egy kis mélyedés. Hátsó szárnya a füstös-barna szárnyvégek kivételével cinóbervörös (a hímeké sötétebb, a nőstényeké világosabb árnyalatú). |
+ | '''Leírás:''' A két nem színe és megjelenése különbözik. A sötét- és feketés-barna hímek erősek, karcsúak, a nagy és puha nőstények világosabb, barna-sötétbarna vagy ritkán vöröses-barna színűek. A hímek szárnyai jelentősen túlnyúlnak a térd hátsó részén, a nőstényeknél alig érik el. Mindkét nemnél világos foltok vannak a hátsó lábakon és egy világos gyűrű a térd alatt, a harmadik lábszár sötét. Az pronotum középgerince folyamatos, magasan ívelt, mindkét oldalán van egy-egy kis mélyedés. Hátsó szárnya a füstös-barna szárnyvégek kivételével cinóbervörös (a hímeké sötétebb, a nőstényeké világosabb árnyalatú). |
Testméret: ♂ 19-25 mm | ♀ 23-35 mm |
Testméret: ♂ 19-25 mm | ♀ 23-35 mm |
||
− | Cirpelés: A Psophus stridulus két különböző hangot mutat. A hím jellemző spirális alakú pályán repülve (néha pihenő helyzetben is) hátsó szárnyaival feltűnően hangos, kerepelő hangot hallat. A hangot valószínűleg a hátsó szárnyak visszaszorítása okozza. Általában csak kis mértékben repülnek a növényzet felett 0,5-1 m magasságban, nem ritkán azonban akár 5 m magasságba emelkedhetnek. A menekülési ugrások sokkal egyszerűbbek és céltudatosabbak, és nem mindig "zörögnek". A nőstények kicsit csendesebb hangot adnak a rövid menekülés során. Továbbá, a hímek ismételten rövid hangokat produkálhatnak a földön úgy, hogy a lábukat a szárnyaikhoz dörzsölik. |
+ | '''Cirpelés:''' A Psophus stridulus két különböző hangot mutat. A hím jellemző spirális alakú pályán repülve (néha pihenő helyzetben is) hátsó szárnyaival feltűnően hangos, kerepelő hangot hallat. A hangot valószínűleg a hátsó szárnyak visszaszorítása okozza. Általában csak kis mértékben repülnek a növényzet felett 0,5-1 m magasságban, nem ritkán azonban akár 5 m magasságba emelkedhetnek. A menekülési ugrások sokkal egyszerűbbek és céltudatosabbak, és nem mindig "zörögnek". A nőstények kicsit csendesebb hangot adnak a rövid menekülés során, különösen petékkel telve, csak ritkán repülnek. Továbbá, a hímek ismételten rövid hangokat produkálhatnak a földön úgy, hogy a lábukat a szárnyaikhoz dörzsölik. |
− | Elterjedés: Elterjedési területe Észak-Spanyolországtól Franciaországon, Közép- és Kelet-Európán át, a Kaukázuson és Ázsián keresztül a Koreai-félszigetig húzódik. Az északi határá Észak-Németországban és Skandinávia déli részén halad. Már Közép-Európában, így hazánkban is (400-500 m-től), de különösen délen (pl. Abruzzok és Görögország) montánná válik. |
+ | '''Elterjedés:''' Elterjedési területe Észak-Spanyolországtól Franciaországon, Közép- és Kelet-Európán át, a Kaukázuson és Ázsián keresztül a Koreai-félszigetig húzódik. Az északi határá Észak-Németországban és Skandinávia déli részén halad. Már Közép-Európában, így hazánkban is (400-500 m-től), de különösen délen (pl. Abruzzok és Görögország) montánná válik. |
+ | '''Élőhely, életmód:''' Főleg lágyszárú növényeken táplálkozik. |
||
− | Élőhely, életmód: hegyi réteken, legelőkön, irtásokon bukkanhatunk rá a nyár végén. A nőstény, különösen petékkel telve, csak ritkán repül. |
||
+ | A Psophus stridulus rövid füvű, száraz és meleg területeken, részben nyílt gyepekben lakik - geo-chortobiont. A faj száraz és fél-száraz gyepekben, hegyi réteken, legelőkön, irtásokon találhatók. Ezenkívül a folyók üledékfelületeit is lakja elterjedésének északi peremén. A francia és olasz Alpokban a Psophus stridulus tipikusan az alpesi legelőkön él, akár 2000 m fölé emelkedik. |
||
+ | '''Fenológia:''' Imágóit a nyár végétől novemberig találjuk. A petéket a földbe rakja, következő tavasszal, nyár elején (május) kelnek a lárvák. |
||
− | Fenológia: A Psophus stridulus felnőtt állatait június közepétől novemberig találjuk. |
||
− | A tojásokat a földön és a következő tavasszal bekövetkező hibernálás után kikerülnek, mint a többi szennyvízben. A lárvák csak 4 fázisban haladnak, és gyakran sokkal világosabbak, mint a felnőtt állatok. A Psophus stridulus főleg lágyszárú növényeken táplálkozik. |
A lap jelenlegi, 2019. március 27., 15:01-kori változata
#0350 #0351
Magyar név: Kereplősáska
Tudományos név: Psophus stridulus (Linne, 1758)
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: angarai
Életforma: geo-chortobiont
Természetvédelmi értékszám: I
https://www.inaturalist.org/taxa/470524-Psophus-stridulus/browse_photos
http://www.orthoptera.ch/arten/item/psophus-stridulus
Leírás: A két nem színe és megjelenése különbözik. A sötét- és feketés-barna hímek erősek, karcsúak, a nagy és puha nőstények világosabb, barna-sötétbarna vagy ritkán vöröses-barna színűek. A hímek szárnyai jelentősen túlnyúlnak a térd hátsó részén, a nőstényeknél alig érik el. Mindkét nemnél világos foltok vannak a hátsó lábakon és egy világos gyűrű a térd alatt, a harmadik lábszár sötét. Az pronotum középgerince folyamatos, magasan ívelt, mindkét oldalán van egy-egy kis mélyedés. Hátsó szárnya a füstös-barna szárnyvégek kivételével cinóbervörös (a hímeké sötétebb, a nőstényeké világosabb árnyalatú).
Testméret: ♂ 19-25 mm | ♀ 23-35 mm
Cirpelés: A Psophus stridulus két különböző hangot mutat. A hím jellemző spirális alakú pályán repülve (néha pihenő helyzetben is) hátsó szárnyaival feltűnően hangos, kerepelő hangot hallat. A hangot valószínűleg a hátsó szárnyak visszaszorítása okozza. Általában csak kis mértékben repülnek a növényzet felett 0,5-1 m magasságban, nem ritkán azonban akár 5 m magasságba emelkedhetnek. A menekülési ugrások sokkal egyszerűbbek és céltudatosabbak, és nem mindig "zörögnek". A nőstények kicsit csendesebb hangot adnak a rövid menekülés során, különösen petékkel telve, csak ritkán repülnek. Továbbá, a hímek ismételten rövid hangokat produkálhatnak a földön úgy, hogy a lábukat a szárnyaikhoz dörzsölik.
Elterjedés: Elterjedési területe Észak-Spanyolországtól Franciaországon, Közép- és Kelet-Európán át, a Kaukázuson és Ázsián keresztül a Koreai-félszigetig húzódik. Az északi határá Észak-Németországban és Skandinávia déli részén halad. Már Közép-Európában, így hazánkban is (400-500 m-től), de különösen délen (pl. Abruzzok és Görögország) montánná válik.
Élőhely, életmód: Főleg lágyszárú növényeken táplálkozik. A Psophus stridulus rövid füvű, száraz és meleg területeken, részben nyílt gyepekben lakik - geo-chortobiont. A faj száraz és fél-száraz gyepekben, hegyi réteken, legelőkön, irtásokon találhatók. Ezenkívül a folyók üledékfelületeit is lakja elterjedésének északi peremén. A francia és olasz Alpokban a Psophus stridulus tipikusan az alpesi legelőkön él, akár 2000 m fölé emelkedik.
Fenológia: Imágóit a nyár végétől novemberig találjuk. A petéket a földbe rakja, következő tavasszal, nyár elején (május) kelnek a lárvák.