„Myrmeleotettix maculatus” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
 
(5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
 
Tudományos név: ''Myrmeleotettix maculatus'' (Thunberg, 1815)
 
Tudományos név: ''Myrmeleotettix maculatus'' (Thunberg, 1815)
   
Elterjedés: Eu-Si
+
Elterjedés: euroszibériai
   
Faunatípus: An
+
Faunatípus: angarai
   
Életforma: Geo-Ch
+
Életforma: geo-chortobiont
   
 
Természetvédelmi értékszám: III
 
Természetvédelmi értékszám: III
13. sor: 13. sor:
   
 
<gallery>
 
<gallery>
0595_Myrmeleotettix_maculatus_m_fm.jpg|Myrmeleotettix maculatus pár
+
0595_Myrmeleotettix_maculatus_m_fm.jpg|''Myrmeleotettix maculatus'' pár
0597_Myrmeleotettix_maculatus_m.jpg|Myrmeleotettix maculatus hím
+
0597_Myrmeleotettix_maculatus_m.jpg|''Myrmeleotettix maculatus'' hím
0596_Myrmeleotettix_maculatus_fm.jpg|Myrmeleotettix maculatus nőstény
+
0596_Myrmeleotettix_maculatus_fm.jpg|''Myrmeleotettix maculatus'' nőstény
 
</gallery>
 
</gallery>
   
   
http://www.orthoptera.ch/arten/item/myrmeleotettix-maculatus-maculatus
+
http://www.orthoptera.ch/arten/item/myrmeleotettix-maculatus
   
   
  +
'''Leírás:''' Az egyik legkisebb hazai sáska. A test színe változó, de általában barna, zöld vagy sárga. De eltérő színezettel rendelkezhetnek, köztük fehér, rubin, szürke stb. Az antenna csúcsa kevésbé kifejezetten lándzsás, de jellemzően kifelé dől; a himeknél mindkét tulajdonság kifejezettebb, a nőstényeknél kevésbé. Az első negyedben a pronótum élek erősen befelé törnek, gyakran fehér csíkkal jelölve és belül sötéten mintázottan. A sötét foltos szárnyak a nőstény hátulsó térdéig érnek, a hímké kissé túlnyúlnak. A hátsó térd sötét. A lárvák jellegzetes potrohmintázatúak: fekete-fehér vonalak vannak az utolsó két potrohszelvény mindkét oldalán. A pénisz csúcsa rövid és egyenes.
Myrmeleotettix maculatus (Thunberg, 1815)
 
  +
Leírás: A foltos szöcske az egyik legkisebb Grasshoppers Romániából. A test színe változó, de általában barna, zöld vagy sárga. Sokan különböző színekkel rendelkeznek, köztük fehér, rubin, szürke stb. Az antenna klubja kevésbé fejlett. A pénisz csúcsa rövid és egyenes.
 
  +
Testhossz: ♂ 10-12 mm | ♀ 11-16 mm
A test hossza: S 11-12mm, $ 14-16mm.
 
  +
Striduláció: a hívó dal alacsony intenzitással rendelkezik; az echém szekvencia 10-15 másodpercig tart, és 10-25 echémából áll. Az udvarlás sztringációja alacsonyabb az intenzitásban, és hosszabb echémákból áll. Az udvarlás során a férfi ugrik a körül.
+
Cirpelés: a hívó dal alacsony intenzitású; az echémé szekvencia 10-15 másodpercig tart, és 10-25 echémából áll. Az udvarlás halkabb, és hosszabb echémákból áll. Az udvarlás során a hím ugrál a nőstény körül.
Eloszlás: ez egy holopalaearctic faj, amelyet Európában, a paleearctic Ázsiában és Észak-Afrikában terjesztenek. Romániában hegyi és dombos területeken található. Moldvában és ritka, eddig néhány hegyvidéken.
 
  +
Élőhely és életmód: különböző élőhelyeken él, a napos, sziklás és legeltetett réteket kedveli. Néhány hegyi gyepen kis számban látható, mint Ceahlau vagy Giumalau.
 
  +
'''Elterjedés:''' Holopalearktikus faj, nagy elterjedési területe Spanyolország északi részétől Nagy-Britanniáig és Skandináviáig terjed. Az északi határát a sarkvidék területén, Skandináviában és Oroszország északi részén éri el. Keleten Mongóliáig terjed. Az egész Balkán-félszigeten és Törökországban.
Fenológia: a felnőttek június végén jelennek meg, és október elején is előfordulhatnak, az első fagytól függően. A tojásfázisban hibernál. A nimfák májusban keltek.
 
  +
 
'''Élőhely és életmód:''' Xerofil-xerotherm, különböző, száraz élőhelyeken él, a napos, sziklás és legeltetett réteket kedveli. Néhány hegyi gyepen kis számban látható.
  +
 
'''Fenológia:''' Az imágók június végén jelennek meg, és október elején is előfordulhatnak, az első fagytól függően. Pete alakban telel át. A lárvák májusban kelnek.

A lap jelenlegi, 2020. január 28., 16:40-kori változata

Magyar név: Kis bunkóscsápúsáska

Tudományos név: Myrmeleotettix maculatus (Thunberg, 1815)

Elterjedés: euroszibériai

Faunatípus: angarai

Életforma: geo-chortobiont

Természetvédelmi értékszám: III



http://www.orthoptera.ch/arten/item/myrmeleotettix-maculatus


Leírás: Az egyik legkisebb hazai sáska. A test színe változó, de általában barna, zöld vagy sárga. De eltérő színezettel rendelkezhetnek, köztük fehér, rubin, szürke stb. Az antenna csúcsa kevésbé kifejezetten lándzsás, de jellemzően kifelé dől; a himeknél mindkét tulajdonság kifejezettebb, a nőstényeknél kevésbé. Az első negyedben a pronótum élek erősen befelé törnek, gyakran fehér csíkkal jelölve és belül sötéten mintázottan. A sötét foltos szárnyak a nőstény hátulsó térdéig érnek, a hímké kissé túlnyúlnak. A hátsó térd sötét. A lárvák jellegzetes potrohmintázatúak: fekete-fehér vonalak vannak az utolsó két potrohszelvény mindkét oldalán. A pénisz csúcsa rövid és egyenes.

Testhossz: ♂ 10-12 mm | ♀ 11-16 mm

Cirpelés: a hívó dal alacsony intenzitású; az echémé szekvencia 10-15 másodpercig tart, és 10-25 echémából áll. Az udvarlás halkabb, és hosszabb echémákból áll. Az udvarlás során a hím ugrál a nőstény körül.

Elterjedés: Holopalearktikus faj, nagy elterjedési területe Spanyolország északi részétől Nagy-Britanniáig és Skandináviáig terjed. Az északi határát a sarkvidék területén, Skandináviában és Oroszország északi részén éri el. Keleten Mongóliáig terjed. Az egész Balkán-félszigeten és Törökországban.

Élőhely és életmód: Xerofil-xerotherm, különböző, száraz élőhelyeken él, a napos, sziklás és legeltetett réteket kedveli. Néhány hegyi gyepen kis számban látható.

Fenológia: Az imágók június végén jelennek meg, és október elején is előfordulhatnak, az első fagytól függően. Pete alakban telel át. A lárvák májusban kelnek.