Myrmecophylus acervorum

Magyar név: Hangyásztücsök

Tudományos név: Myrmecophilus acervorum (Panzer, 1799)

Elterjedés: Európa, Nyugat-Ázsia

Faunatípus: ?

Életforma: fissurobiont, parazita

Természetvédelmi értékszám: ?

• 

  Myrmecophilus acervorum

• 

  Myrmecophilus acervorum (Foto: Szász Antal)

• 

  Myrmecophilus acervorum (Foto: Szász Antal)

• 

  Myrmecophilus acervorum (Foto: Szász Antal)

• 

  Myrmecophilus acervorum (Foto: Szász Antal)

• 

  Myrmecophilus acervorum (Foto: Szász Antal)

https://www.inaturalist.org/taxa/48612-Myrmecophilus-acervorum/browse_photos

http://www.orthoptera.ch/arten/item/myrmecophilus-myrmecophilus-acervorum

Leírás: Testük rövid (mindössze néhány milliméter, maximum 3,5 mm), zömök. Ezek az apró tücskök sötétbarnák, a potrohon halványabb harántsávokkal és a potroh végén feltűnő cerkuszokkal. Ugró végtagjaik vaskosak.

Cirpelés: nincs.

Elterjedés: Európa, Nyugat-Ázsia

Habitat és életmód: Életüket hangyabolyokban töltik (több mint 20 különböző hangya faj, pl. Formica rufa, Camponotus vagus és Myrmica sp. hangyák bolyaiban él), és ott elveszik a hangyáktól a táplálékot, illetve lenyalogatják a hangyákat, elfogyasztva a testüket borító, olajos anyagot. Mivel a kapcsolatból a hangyáknak semmiféle haszna nincs, ezért élősködőknek tekinthetők. Ez a speciális életmód sok morfológiai eltéréshez vezetett a többi egyenesszárnyúhoz képest: a szárnyak teljes hiánya (mivel ritkán vagy soha nem hagyják el a fogadó fészket) valamint a hallószerveké (mivel nincs hangadás), és sokkal kisebbek a szemeik is. Ugyanakkor feltűnően nagy cerkuszaik elsődleges érzékszervként szolgálnak.

Fenológia: Nagyjából két évig élnek; ezalatt a nőstények mintegy 40 petét raknak le. Szinte mindig szűznemzéssel szaporodik, mivel a hímjei nagyon ritkák. Csak kevés petét rak, azok viszont olyan nagyok, hogy a saját testhossza harmadát is kiteszik. Az imágók telelnek át, de ehhez elhagyják/hagyhatják a hangyabolyokat.