„Myrmeleotettix antennatus” változatai közötti eltérés
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
Faunatípus: angarai |
Faunatípus: angarai |
||
| − | Életforma: geo-chortobiont |
+ | Életforma: geo-chortobiont/pszammofil |
Természetvédelmi értékszám: II |
Természetvédelmi értékszám: II |
||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
'''Leírás:''' a test színe barna-sárgás vagy szürke, sötét foltok az előlapon. Az antenna klubja jól fejlett. Az epiphalus vége hosszú és ívelt. Férfiaknál általában a has háti része narancssárga. |
'''Leírás:''' a test színe barna-sárgás vagy szürke, sötét foltok az előlapon. Az antenna klubja jól fejlett. Az epiphalus vége hosszú és ívelt. Férfiaknál általában a has háti része narancssárga. |
||
| − | + | Testhossz: ♂ 11-13 mm | ♀ 13-16 mm |
|
| − | + | Cirpelés: a dal ismétlődő rövid echémákból áll, a nappal végrehajtott echeme szekvenciában. |
|
| + | '''Elterjedés:''' Euroszibériai faj. Alsó-Ausztria, Magyarország, Dél-Szlovákia, Románia (erősen korlátozottan), Ukrajna valamint az európai Oroszország déli részén, az N-Kaukázusban, Kazahsztán, Szibéria. |
||
| − | '''Eloszlás:''' Romániában nagyon ritka az eurosiberiai faj. Moldvában a Hanu Conachi homokos dűnein található. |
||
| − | '''Élőhely és életmód:''' |
+ | '''Élőhely és életmód:''' Xerofil, pszammofil faj, különösen homokos dűnékben és csekély növényzettel rendelkező területeken, tipikus pszammofil fajok kíséretében: ''Acrotylus insubricus, Sphingonotus caerulans, Calliptamus barbarus''. |
| − | '''Fenológia:''' |
+ | '''Fenológia:''' Az imágók júniusban jelennek meg. Petealakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek. |
A lap jelenlegi, 2020. január 28., 17:36-kori változata
Magyar név: Homoki bunkóscsápúsáska
Tudományos név: Myrmeleotettix antennatus (Fieber, 1853)
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: angarai
Életforma: geo-chortobiont/pszammofil
Természetvédelmi értékszám: II
Myrmeleotettix antennatus nőstény
Myrmeleotettix antennatus hím
Leírás: a test színe barna-sárgás vagy szürke, sötét foltok az előlapon. Az antenna klubja jól fejlett. Az epiphalus vége hosszú és ívelt. Férfiaknál általában a has háti része narancssárga.
Testhossz: ♂ 11-13 mm | ♀ 13-16 mm
Cirpelés: a dal ismétlődő rövid echémákból áll, a nappal végrehajtott echeme szekvenciában.
Elterjedés: Euroszibériai faj. Alsó-Ausztria, Magyarország, Dél-Szlovákia, Románia (erősen korlátozottan), Ukrajna valamint az európai Oroszország déli részén, az N-Kaukázusban, Kazahsztán, Szibéria.
Élőhely és életmód: Xerofil, pszammofil faj, különösen homokos dűnékben és csekély növényzettel rendelkező területeken, tipikus pszammofil fajok kíséretében: Acrotylus insubricus, Sphingonotus caerulans, Calliptamus barbarus.
Fenológia: Az imágók júniusban jelennek meg. Petealakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek.
