„Tettigonia viridissima” változatai közötti eltérés
| (7 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
''<nowiki>#0090</nowiki>'' |
''<nowiki>#0090</nowiki>'' |
||
| − | Magyar név: |
+ | Magyar név: Zöld lombszöcske |
Tudományos név: ''Tettigonia viridissima'' Linne, 1758 |
Tudományos név: ''Tettigonia viridissima'' Linne, 1758 |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
Faunatípus: szibériai, policentrikus |
Faunatípus: szibériai, policentrikus |
||
| − | + | Életforma: chorto-thamnobiont |
|
Természetvédelmi értékszám: III |
Természetvédelmi értékszám: III |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
</gallery> |
</gallery> |
||
| − | Fűzöld, csupán az előtorhát középvonalán, s főleg a hím elülső szárnyainak cirpelőrésze barna, feketésbarna. Hossza 23 - 25 mm, a tojócsőé 24 - 32 mm, nem ér túl a szárnyak hosszán. Hazánkban az alföldeken, a hegy- és dombvidékeken általánosan elterjedt. 500-600 m-től fokozatosan az ''éneklő lomszöcske ([[Tettigonia cantans]] Fuessly, 1775;'' ''euroszibériai; szibériai; thamnobiont; I (<nowiki>#0110</nowiki>'')) váltja föl. Az előző fajnál termetesebb a ''farkos lombszöcske ([[Tettigonia caudata]] (Carpentier, 1845); közép-, kelet-európai; ponto-káspi; thamnobiont; I) ''(hossza 22 - 36 mm, a tojócsőé 33 - 38 mm, jelentősen túlér a szárnyakon), és a hátulsó combokon fekete alapú a tüskézettség. Hazai előfordulása szórványos, inkább az alföldi területekre korlátozódik. A magasabb kultúr vagy egyéb növényállományokat kedveli, ragadozó. Vöröskönyves, védett faj. Értéke: 10000 Ft. |
||
| + | |||
| + | '''Leírás:''' Fűzöld, csupán az előtorhát középvonalán, s főleg a hím elülső szárnyainak cirpelőrészénél barna, feketésbarna. Néha narancs vagy sárga színűek a lábak, vagy akár az egész test is narancssárga-sárga. A hátulsó lábszár tüskéinek csak a hegye fekete. A hím cerkuszai íveltek. A tojócső nem nyúlik túl a szárnyakon. |
||
| + | |||
| + | Testhossz: ♂ S 28-35mm, ♀ 33-42mm, tojásrakó 27-31mm. |
||
| + | |||
| + | Cirpelés: nagyon hosszú echeme szekvenciákkal. Minden echeme 2 szótagú. Különösen délután és este, de néha napközben is cirpel, sokszor több mint 100 m-ről hallható. |
||
| + | |||
| + | '''Elterjedés:''' a holopalearktikus faj ismert Európában, Észak-Afrikában, Nyugat- és Közép-Ázsiában. |
||
| + | |||
| + | '''Habitat és életmód''': A lárvák chortobiontok, az imágók inkább thamnobiont életformájúak. Az imágók gyakran találhatók gabonafélék, különösen a búza és a kukorica vetésekben, bokrok, erdei tisztásokon, stb. Kb. 400-500 m tszf magasságig hatol fel, néha együtt fordul elő a ''Tettigonia cantans'' fajjal. |
||
Táplálékuk jelentős része rovarokból áll. A kultúrterületekről (gabona- és kukoricaföldek), főleg a betakarítást követően, szívesen húzódnak magasabb bokrok, fák lombkoronájába, ahol a hímek a késő délutáni óráktól folyamatosan, hangosan cirpelnek. Fényre is repülnek. |
Táplálékuk jelentős része rovarokból áll. A kultúrterületekről (gabona- és kukoricaföldek), főleg a betakarítást követően, szívesen húzódnak magasabb bokrok, fák lombkoronájába, ahol a hímek a késő délutáni óráktól folyamatosan, hangosan cirpelnek. Fényre is repülnek. |
||
| + | |||
| + | '''Fenológia:''' Az áttelelő petékből a lárvák áprilisban kelnek, az imágók június-júliusban jelennek meg, esetenként még ősszel is láthatók. |
||
A lap jelenlegi, 2019. december 11., 16:53-kori változata
#0090
Magyar név: Zöld lombszöcske
Tudományos név: Tettigonia viridissima Linne, 1758
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: szibériai, policentrikus
Életforma: chorto-thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: III
Tettigonia viridissima hím
Tettigonia viridissima nőstény
Leírás: Fűzöld, csupán az előtorhát középvonalán, s főleg a hím elülső szárnyainak cirpelőrészénél barna, feketésbarna. Néha narancs vagy sárga színűek a lábak, vagy akár az egész test is narancssárga-sárga. A hátulsó lábszár tüskéinek csak a hegye fekete. A hím cerkuszai íveltek. A tojócső nem nyúlik túl a szárnyakon.
Testhossz: ♂ S 28-35mm, ♀ 33-42mm, tojásrakó 27-31mm.
Cirpelés: nagyon hosszú echeme szekvenciákkal. Minden echeme 2 szótagú. Különösen délután és este, de néha napközben is cirpel, sokszor több mint 100 m-ről hallható.
Elterjedés: a holopalearktikus faj ismert Európában, Észak-Afrikában, Nyugat- és Közép-Ázsiában.
Habitat és életmód: A lárvák chortobiontok, az imágók inkább thamnobiont életformájúak. Az imágók gyakran találhatók gabonafélék, különösen a búza és a kukorica vetésekben, bokrok, erdei tisztásokon, stb. Kb. 400-500 m tszf magasságig hatol fel, néha együtt fordul elő a Tettigonia cantans fajjal. Táplálékuk jelentős része rovarokból áll. A kultúrterületekről (gabona- és kukoricaföldek), főleg a betakarítást követően, szívesen húzódnak magasabb bokrok, fák lombkoronájába, ahol a hímek a késő délutáni óráktól folyamatosan, hangosan cirpelnek. Fényre is repülnek.
Fenológia: Az áttelelő petékből a lárvák áprilisban kelnek, az imágók június-júliusban jelennek meg, esetenként még ősszel is láthatók.
