„Decticus verrucivorus” változatai közötti eltérés
| (9 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | ''<nowiki>#0120 0121</nowiki>'' |
+ | ''<nowiki>#0120 0121 0122</nowiki>'' |
| − | Magyar név: |
+ | Magyar név: Szemölcsrágó vagy szemölcsevő szöcske |
Tudományos név: ''Decticus verrucivorus'' Linne, 1785 |
Tudományos név: ''Decticus verrucivorus'' Linne, 1785 |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
0120_Decticus_verrucivorus.jpg|Decticus verrucivorus nőstény |
0120_Decticus_verrucivorus.jpg|Decticus verrucivorus nőstény |
||
0121_Decticus_verrucivorus_lárva.jpg|Decticus verrucivorus lárva |
0121_Decticus_verrucivorus_lárva.jpg|Decticus verrucivorus lárva |
||
| + | 0122_Decticus_verrucivorus.jpg|Decticus verrucivorus hím |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
| + | |||
| − | Az imágók változatos színűek, a zöldtől a feketésbarnáig. A szárnyfedőkön sötét foltsorok találhatók. A nagy termete miatt feltűnő (hossza 24 - 44 mm, a tojócsőé 20 - 21 mm), de sehol sem túl gyakori állat, az alföldektől a hegyvidékig dúsabb, nedvesebb növényállományokban (rétek, legelők, lucernások, gabonafélék) békaszerű ugrásokkal menekül. Ragadozó, de növényi tápanyagot is fogyaszt, különösen a fiatalabb lárvák. A talajba rakott peték áttelelnek, s már június végétől kifejlett példányokkal találkozhatunk, sokszor az első fagyokig. A hím magasabb kórón, fejjel lefelé fordulva, lüktetve folyamatosan, messzehangzóan cirpel. Nappal, elsősorban délelőtt énekel. Megfogva apróbb sebet ejtve, erőteljesen harapnak. |
||
| + | http://www.orthoptera.ch/arten/item/decticus-verrucivorus-verrucivorus |
||
| + | |||
| + | |||
| + | '''Leírás:''' Az imágók változatos színűek, a zöldtől a feketés-barnáig. A szárnyfedőkön sötét foltsorok találhatók. Az elülső szárnyak nem érnek túl a hátsó térden. A hímek cerkuszain sajátos belső horpadás található a közepén. A tojócső hosszú és egyenes. |
||
| + | |||
| + | Testhossz: ♂ 26-34 mm | ♀ 27-42 mm | Tojócső 19-25 mm |
||
| + | |||
| + | Cirpelés: A hím magasabb kórón, fejjel lefelé fordulva, lüktetve folyamatosan, messzehangzóan cirpel.Egy echeme 4 szótagú. Nappal, elsősorban délelőtt énekel. |
||
| + | |||
| + | '''Elterjedés:''' Eurosiberiai, széles körben elterjedt, gyakori faj. |
||
| + | |||
| + | '''Habitat és életmód:''' Ragadozó, de növényi tápanyagot is fogyaszt, különösen a fiatalabb lárvák. Mezofil és mezo-xerofil. A nagy termete miatt feltűnő, gyakori állat. Az alföldektől a hegyvidékig (akár jelentős tszf-i magasságban is) dúsabb, nedvesebb növényállományokban (rétek, legelők, lucernások, gabonafélék) fordul elő. Zavarásra elhallgat a cirpelő hím, ha szükséges, akkor repül is, illetve ledobja magát a sűrű növényzetbe, és békaszerű ugrásokkal menekül. Megfogva apróbb sebet ejtve, erőteljesen harapnak. |
||
| + | |||
| + | '''Fenológia:''' A talajba rakott peték áttelelnek, a lárvák áprilisban jelennek meg, és már júniusban kifejlett példányokkal találkozhatunk, sokszor az első fagyokig. |
||
A lap jelenlegi, 2020. január 6., 11:32-kori változata
#0120 0121 0122
Magyar név: Szemölcsrágó vagy szemölcsevő szöcske
Tudományos név: Decticus verrucivorus Linne, 1785
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: angarai
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: III
Decticus verrucivorus nőstény
Decticus verrucivorus lárva
Decticus verrucivorus hím
http://www.orthoptera.ch/arten/item/decticus-verrucivorus-verrucivorus
Leírás: Az imágók változatos színűek, a zöldtől a feketés-barnáig. A szárnyfedőkön sötét foltsorok találhatók. Az elülső szárnyak nem érnek túl a hátsó térden. A hímek cerkuszain sajátos belső horpadás található a közepén. A tojócső hosszú és egyenes.
Testhossz: ♂ 26-34 mm | ♀ 27-42 mm | Tojócső 19-25 mm
Cirpelés: A hím magasabb kórón, fejjel lefelé fordulva, lüktetve folyamatosan, messzehangzóan cirpel.Egy echeme 4 szótagú. Nappal, elsősorban délelőtt énekel.
Elterjedés: Eurosiberiai, széles körben elterjedt, gyakori faj.
Habitat és életmód: Ragadozó, de növényi tápanyagot is fogyaszt, különösen a fiatalabb lárvák. Mezofil és mezo-xerofil. A nagy termete miatt feltűnő, gyakori állat. Az alföldektől a hegyvidékig (akár jelentős tszf-i magasságban is) dúsabb, nedvesebb növényállományokban (rétek, legelők, lucernások, gabonafélék) fordul elő. Zavarásra elhallgat a cirpelő hím, ha szükséges, akkor repül is, illetve ledobja magát a sűrű növényzetbe, és békaszerű ugrásokkal menekül. Megfogva apróbb sebet ejtve, erőteljesen harapnak.
Fenológia: A talajba rakott peték áttelelnek, a lárvák áprilisban jelennek meg, és már júniusban kifejlett példányokkal találkozhatunk, sokszor az első fagyokig.
