„Chorthippus (Glyptobothrus) biguttulus” változatai közötti eltérés
| 1. sor: | 1. sor: | ||
''<nowiki>#0540 0541</nowiki>'' |
''<nowiki>#0540 0541</nowiki>'' |
||
| − | Magyar név: |
+ | Magyar név: Zengő tarlósáska |
Tudományos név: ''Chorthippus (Glyptobothrus) brunneus'' (Thunberg, 1815) |
Tudományos név: ''Chorthippus (Glyptobothrus) brunneus'' (Thunberg, 1815) |
||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
Színezete változó, leggyakrabban szürkésbarna. A hím 13 - 15 mm, a nőstény 17 – 24 mm. A Kárpát-medencében, így hazánkban is az egyik legközönségesebb faj. A művelt területeken, kertekben, útszéleken is megtalálható. A nyílt, gyér növényzetű, napos biotópokat részesíti előnyben. Minden magasságban előfordul. A német nyelvterületen "fülemülesáskának" nevezett ''zengő tarlósáska'' hímjei igen változatos strófákat énekelnek, attól függően, hogy udvarolnak-e éppen, vagy társaikat akarják távol tartani revirjüktől. A párzásra kész nőstény válaszol a hím hívására, és így felváltva zenélnek. A hímek érces hangja messzire hallatszik. Egy-egy "előénekes" hangjára gyakran egész kórus csendül fel. |
Színezete változó, leggyakrabban szürkésbarna. A hím 13 - 15 mm, a nőstény 17 – 24 mm. A Kárpát-medencében, így hazánkban is az egyik legközönségesebb faj. A művelt területeken, kertekben, útszéleken is megtalálható. A nyílt, gyér növényzetű, napos biotópokat részesíti előnyben. Minden magasságban előfordul. A német nyelvterületen "fülemülesáskának" nevezett ''zengő tarlósáska'' hímjei igen változatos strófákat énekelnek, attól függően, hogy udvarolnak-e éppen, vagy társaikat akarják távol tartani revirjüktől. A párzásra kész nőstény válaszol a hím hívására, és így felváltva zenélnek. A hímek érces hangja messzire hallatszik. Egy-egy "előénekes" hangjára gyakran egész kórus csendül fel. |
||
| + | |||
| + | Chorthippus biguttulus hedickei (Ramme, 1942) |
||
| + | Leírás: Az íjszárnyas szöcske nagyon változó: barna, szürke, fehér-szürkés, zöld, sárga, rózsaszín-gránát, stb. A pronotum kulcsait fehér csíkok határolják. A többi Chorthippus fajhoz hasonlóan az elülső szárnyak kis sötét foltokkal is rendelkezhetnek. A Chorthippus biguttulus-mollis- brunneus csoportban lévő férfiak könnyedén azonosíthatók az elülső szárny morfológiájával, vagyis sokkal könnyebben, ha meghallgatják a hívó dalt, és nagyon különböznek a fajoktól. A nőstényeket szinte lehetetlen megkülönböztetni, de egyszerű azonosítási mód van: ha követjük a férfi udvari dalát, azonosíthatjuk a résztvevő nőt az énekes férfi azonosítása révén. |
||
| + | A test hossza: S 15-18mm, $ 22-26mm. |
||
| + | Striduláció: a hívó dal általában három echeme-szekvenciából áll, mindegyik crescendo-ban. Az első echeme szekvencia hosszabb. A nap folyamán hevül. |
||
| + | Eloszlás: A Chorthippus biguttulus egy holopalaearctic faj. Az országunkban gyakori, különösen Moldvában. |
||
| + | Élőhely és életmód: dombos és hegyvidéki területeken él mezofil és mezo-xerofil gyepekben. Különösen a nyár végén és a kora ősszel, a gyönyörű hívó ének a domináns hang a közép- és kelet-moldvai számos gyepen. |
||
| + | Fenológia: a felnőttek júniusban jelennek meg, és még novemberben is láthatóak. A tojásfázisban hibernál. A nimfák április-májusban keltek. |
||
A lap 2019. április 4., 15:59-kori változata
#0540 0541
Magyar név: Zengő tarlósáska
Tudományos név: Chorthippus (Glyptobothrus) brunneus (Thunberg, 1815)
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: angarai
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: V
Glyptobothrus biguttulus
http://www.orthoptera.ch/arten/item/chorthippus-glyptobothrus-biguttulus-biguttulus
Színezete változó, leggyakrabban szürkésbarna. A hím 13 - 15 mm, a nőstény 17 – 24 mm. A Kárpát-medencében, így hazánkban is az egyik legközönségesebb faj. A művelt területeken, kertekben, útszéleken is megtalálható. A nyílt, gyér növényzetű, napos biotópokat részesíti előnyben. Minden magasságban előfordul. A német nyelvterületen "fülemülesáskának" nevezett zengő tarlósáska hímjei igen változatos strófákat énekelnek, attól függően, hogy udvarolnak-e éppen, vagy társaikat akarják távol tartani revirjüktől. A párzásra kész nőstény válaszol a hím hívására, és így felváltva zenélnek. A hímek érces hangja messzire hallatszik. Egy-egy "előénekes" hangjára gyakran egész kórus csendül fel.
Chorthippus biguttulus hedickei (Ramme, 1942) Leírás: Az íjszárnyas szöcske nagyon változó: barna, szürke, fehér-szürkés, zöld, sárga, rózsaszín-gránát, stb. A pronotum kulcsait fehér csíkok határolják. A többi Chorthippus fajhoz hasonlóan az elülső szárnyak kis sötét foltokkal is rendelkezhetnek. A Chorthippus biguttulus-mollis- brunneus csoportban lévő férfiak könnyedén azonosíthatók az elülső szárny morfológiájával, vagyis sokkal könnyebben, ha meghallgatják a hívó dalt, és nagyon különböznek a fajoktól. A nőstényeket szinte lehetetlen megkülönböztetni, de egyszerű azonosítási mód van: ha követjük a férfi udvari dalát, azonosíthatjuk a résztvevő nőt az énekes férfi azonosítása révén. A test hossza: S 15-18mm, $ 22-26mm. Striduláció: a hívó dal általában három echeme-szekvenciából áll, mindegyik crescendo-ban. Az első echeme szekvencia hosszabb. A nap folyamán hevül. Eloszlás: A Chorthippus biguttulus egy holopalaearctic faj. Az országunkban gyakori, különösen Moldvában. Élőhely és életmód: dombos és hegyvidéki területeken él mezofil és mezo-xerofil gyepekben. Különösen a nyár végén és a kora ősszel, a gyönyörű hívó ének a domináns hang a közép- és kelet-moldvai számos gyepen. Fenológia: a felnőttek júniusban jelennek meg, és még novemberben is láthatóak. A tojásfázisban hibernál. A nimfák április-májusban keltek.
