„Chorthippus oschei” változatai közötti eltérés
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | Magyar név: |
+ | Magyar név: Oschei-rétisáska |
| − | Tudományos név: |
+ | Tudományos név: ''Chorthippus oschei'' O. von Helversen, 1986 |
Elterjedés: |
Elterjedés: |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
0562_Chorthippus_oschei1_Kocarek.jpg|Képaláírás2 |
0562_Chorthippus_oschei1_Kocarek.jpg|Képaláírás2 |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
| + | |||
| + | |||
| + | Chorthippus oschei Helversen, O. von, 1986 Chorthippus albomarginatus x oschei |
||
| + | (Vedenina & Helversen, O. von, 2003) |
||
| + | Leírás: a test színe változó: zöld, sárgás, barna, szürke stb. Általában a test hátsó része barna. Az elülső szárny sugárirányú vénája "S" alakú. |
||
| + | Testhossz: S 13-15mm, $ 18-23mm. |
||
| + | Striduláció: a tipikus hívószám echémái 1-2 másodpercig tartanak. A nap folyamán hevül. Az udvari dal bonyolultabb, és a Chorthippus albomarginatus és a Chorthippus oschei fajok megkülönböztetésének kritériuma. Ezek a két faj hibridizálódik Moldvaország keleti részén (Románia), a Moldvai Köztársaságban és Ukrajnában. A hibrid stridulációja közbenső a szülői fajok között. A hátsó lábak mozgása a striduláció során is különbözik a két faj és a hibrid között. Így Chorthippus oschei-ban a férfi megnyitja a tibiát a combcsontból, és az udvari dal végére felemeli a szuronyát az első szárnyak fölé. A hibrid, az udvari dal alatt, csak az első szárnyak szintjére és a has csúcsára emeli a szurkot. Ellentétben az első kettővel, a Chorthippus albomarginatus nem választja el a hátsó sípcsontot a hátsó nősténytől az udvarláskor. |
||
| + | Megoszlás: A Chorthippus oschei Délkelet-Európából ismert. Romániában széles körben elterjedt, kivéve az északkeleti területet. Moldvában a régió déli részén található. A két faj közötti hibridet észak-kelet-romániai, moldvai Köztársaság és Ukrajna ismert. Moldvában a hibrid széles körben elterjedt a közép-, északi és keleti részekben. |
||
| + | Élőhely és életmód: különböző hygro-mezofil, mezofil vagy mezo-xerofil élőhelyeken él. A gyepekre jellemző faj. |
||
| + | Fenológia: felnőttek július-szeptember között találhatók. A tojásfázisban hibernál. A nimfák április-májusban keltek. |
||
A lap 2019. április 4., 16:15-kori változata
Magyar név: Oschei-rétisáska
Tudományos név: Chorthippus oschei O. von Helversen, 1986
Elterjedés:
Faunatípus:
Életforma:
Természetvédelmi értékszám:
Képaláírás1
Képaláírás2
Chorthippus oschei Helversen, O. von, 1986 Chorthippus albomarginatus x oschei
(Vedenina & Helversen, O. von, 2003)
Leírás: a test színe változó: zöld, sárgás, barna, szürke stb. Általában a test hátsó része barna. Az elülső szárny sugárirányú vénája "S" alakú.
Testhossz: S 13-15mm, $ 18-23mm.
Striduláció: a tipikus hívószám echémái 1-2 másodpercig tartanak. A nap folyamán hevül. Az udvari dal bonyolultabb, és a Chorthippus albomarginatus és a Chorthippus oschei fajok megkülönböztetésének kritériuma. Ezek a két faj hibridizálódik Moldvaország keleti részén (Románia), a Moldvai Köztársaságban és Ukrajnában. A hibrid stridulációja közbenső a szülői fajok között. A hátsó lábak mozgása a striduláció során is különbözik a két faj és a hibrid között. Így Chorthippus oschei-ban a férfi megnyitja a tibiát a combcsontból, és az udvari dal végére felemeli a szuronyát az első szárnyak fölé. A hibrid, az udvari dal alatt, csak az első szárnyak szintjére és a has csúcsára emeli a szurkot. Ellentétben az első kettővel, a Chorthippus albomarginatus nem választja el a hátsó sípcsontot a hátsó nősténytől az udvarláskor.
Megoszlás: A Chorthippus oschei Délkelet-Európából ismert. Romániában széles körben elterjedt, kivéve az északkeleti területet. Moldvában a régió déli részén található. A két faj közötti hibridet észak-kelet-romániai, moldvai Köztársaság és Ukrajna ismert. Moldvában a hibrid széles körben elterjedt a közép-, északi és keleti részekben.
Élőhely és életmód: különböző hygro-mezofil, mezofil vagy mezo-xerofil élőhelyeken él. A gyepekre jellemző faj.
Fenológia: felnőttek július-szeptember között találhatók. A tojásfázisban hibernál. A nimfák április-májusban keltek.
