„Decticus verrucivorus” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
23. sor: 23. sor:
   
   
  +
Az imágók változatos színűek, a zöldtől a feketésbarnáig. A szárnyfedőkön sötét foltsorok találhatók. A nagy termete miatt feltűnő (hossza 24 - 44 mm, a tojócsőé 20 - 21 mm), de sehol sem túl gyakori állat, az alföldektől a hegyvidékig dúsabb, nedvesebb növényállományokban (rétek, legelők, lucernások, gabonafélék) békaszerű ugrásokkal menekül. Ragadozó, de növényi tápanyagot is fogyaszt, különösen a fiatalabb lárvák. A talajba rakott peték áttelelnek, s már június végétől kifejlett példányokkal találkozhatunk, sokszor az első fagyokig. A hím magasabb kórón, fejjel lefelé fordulva, lüktetve folyamatosan, messzehangzóan cirpel. Nappal, elsősorban délelőtt énekel. Megfogva apróbb sebet ejtve, erőteljesen harapnak.
 
  +
Leírás: Az imágók változatos színűek, a zöldtől a feketés-barnáig. A szárnyfedőkön sötét foltsorok találhatók. Az elülső szárnyak nem érnek túl a hátsó térden. A hímek cerkuszain sajátos belső horpadás található a közepén. A tojócső hosszú és egyenes.
   
  +
Testhossz: ♂ 26-34 mm | ♀ 27-42 mm | Tojócső 19-25 mm
Leírás: A Wart-harapós nagyon változó test színű, de általában ez a zöld, sötét foltok, szintén barna, gránát, szürkés egyének is felmerült. Az elülső szárnyak nem felülmúlják a hátsó térd. A belső horpadás található a közepén cerci hossza (férfiak). Tojásrakó hosszú és egyenes.
 
   
  +
Cirpelés: A hím magasabb kórón, fejjel lefelé fordulva, lüktetve folyamatosan, messzehangzóan cirpel.Egy echeme 4 szótagú. Nappal, elsősorban délelőtt énekel.
Testhossz: S 31-35mm, 30-38mm $, tojásrakó 20-26mm.
 
 
Elterjedés: ez egy Eurosiberian faj, széles körben elterjedt gyakori faj.
   
  +
Habitat és életmód: Ragadozó, de növényi tápanyagot is fogyaszt, különösen a fiatalabb lárvák. Mezofil és mezo-xerofil. A nagy termete miatt feltűnő, de sehol sem túl gyakori állat, az alföldektől a hegyvidékig (akár jelentős tszf-i magasságban is) dúsabb, nedvesebb növényállományokban (rétek, legelők, lucernások, gabonafélék) fordul elő. Zavarásra elhallgat a cirpelő hím, ha szükséges, akkor repül is, illetve ledobja magát a sűrű növényzetbe, és békaszerű ugrásokkal menekül. Megfogva apróbb sebet ejtve, erőteljesen harapnak.
Stridulation: a napsütéses napok, a echeme sorrend hosszú, tartós általában több, mint 1 perc. A felhős napon, vagy reggel, az stridulation csak abban áll, elszigetelt echemes. Egy echeme készült 4 szótagokat.
 
   
  +
Fenológia: A talajba rakott peték áttelelnek, a lárvák áprilisban jelennek meg, és már június végétől kifejlett példányokkal találkozhatunk, sokszor az első fagyokig.
Eloszlás: ez egy Eurosiberian faj, széles körben elterjedt gyakori faj.
 
 
Habitat és életmód: egy rovarevő faj, mezofil és mezo szárazságtűrő, praticolous és geophilous lehet találkozott a tengerparton akár 1700m tengerszint feletti magasságban. Nagyon félénk, és megáll stridulating amikor közeledik hozzá. Ha szükséges, akkor repül is, és ugrik le a sűrű növényzet, cserjék, hogy nagyon nehéz kifogni.
 
 
Fenológia: felnőtt jelennek június-júliusban. Ez hibernálás tojás szakaszban. Nimfák kelnek áprilisban.
 

A lap 2019. január 30., 16:38-kori változata

#0120 0121 0122

Magyar név: Szemölcsrágó vagy szemölcsevő szöcske

Tudományos név: Decticus verrucivorus Linne, 1785

Elterjedés: euroszibériai

Faunatípus: angarai

Életforma: thamnobiont

Természetvédelmi értékszám: III


http://www.orthoptera.ch/arten/item/decticus-verrucivorus-verrucivorus


Leírás: Az imágók változatos színűek, a zöldtől a feketés-barnáig. A szárnyfedőkön sötét foltsorok találhatók. Az elülső szárnyak nem érnek túl a hátsó térden. A hímek cerkuszain sajátos belső horpadás található a közepén. A tojócső hosszú és egyenes.

Testhossz: ♂ 26-34 mm | ♀ 27-42 mm | Tojócső 19-25 mm

Cirpelés: A hím magasabb kórón, fejjel lefelé fordulva, lüktetve folyamatosan, messzehangzóan cirpel.Egy echeme 4 szótagú. Nappal, elsősorban délelőtt énekel. Elterjedés: ez egy Eurosiberian faj, széles körben elterjedt gyakori faj.

Habitat és életmód: Ragadozó, de növényi tápanyagot is fogyaszt, különösen a fiatalabb lárvák. Mezofil és mezo-xerofil. A nagy termete miatt feltűnő, de sehol sem túl gyakori állat, az alföldektől a hegyvidékig (akár jelentős tszf-i magasságban is) dúsabb, nedvesebb növényállományokban (rétek, legelők, lucernások, gabonafélék) fordul elő. Zavarásra elhallgat a cirpelő hím, ha szükséges, akkor repül is, illetve ledobja magát a sűrű növényzetbe, és békaszerű ugrásokkal menekül. Megfogva apróbb sebet ejtve, erőteljesen harapnak.

Fenológia: A talajba rakott peték áttelelnek, a lárvák áprilisban jelennek meg, és már június végétől kifejlett példányokkal találkozhatunk, sokszor az első fagyokig.