„Poecilimon fussi” változatai közötti eltérés
46. sor: | 46. sor: | ||
Nagyon szórványosan, többnyire kis élőhely-foltokon fordul elő a Magyar Középhegység elődombjain. Az Alföldről nem ismeretes. |
Nagyon szórványosan, többnyire kis élőhely-foltokon fordul elő a Magyar Középhegység elődombjain. Az Alföldről nem ismeretes. |
||
− | |||
− | |||
− | ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön): ANP: Jósvafó/26 |
||
− | |||
− | BNP: Bükkszentlászló/N |
||
− | |||
− | DDNP: Mecsek (Pécsvárad/N), Villányi-hg./l3 (Villány/N) |
||
− | |||
− | DINP: Budai-hg./19, 22 (Budapest: Hármashatár-h./N) |
||
A lap jelenlegi, 2020. március 24., 15:30-kori változata
Magyar név: Fuss pókszöcskéje
Tudományos név: Poecilimon fussii Brunner von Wattenwyl, 1878
Elterjedés: É-Balkán, Pannon régió.
Faunatípus: balkáni-moesiai
Életforma: chorthobiont
Természetvédelmi értékszám: I
Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.
Leírás, bemutatás:
A test zöld vagy sárga, hátukpn egy sötét csík, a hason és a sok kis sötét vagy rozsdás folt. A barna előtérbe a szárnyak fehér kerettel. Ritkán találkozhatunk szép számú, narancs vagy barna színű, piros és fehér csíkokkal. Az elülső szárnyak nagyon kicsik, alig nyúlik ki a torhát alól, általában zöld, sárga vagy barna. A hím cerkuszai barnák vagy vörösek és a disztális végen kis éles fogak vannak. A tojócső enyhén ívelt, a végén gyengén fogazott.
Testhossz: ♂ 14-16 mm, ♂ 15-18 mm, a tojócső 6-7mm.
Cirpelés: az egész nap folyamán halható ének rövid, alacsony intenzitású szótagokból áll.
A faj ökológiája:
Leguminosa-fajokat tartalmazó mezofil gyepekben, cserjés erdőszegélyekben fordul elő.
A gyepszint lakója. Kétszikű növényekkel táplálkozik. Az imágók június-júliusban jelennek meg és akár szeptember végéig is előfordulhat. A lárvák március-áprilistól kelnek. Kis vagilitású, röpképtelen, gyengén ugrik. Menekülésre alig képes.
Általános elterjedése:
É-Balkán, a Kárpát-medencében főleg Erdély.
Elterjedése Magyarországon:
Nagyon szórványosan, többnyire kis élőhely-foltokon fordul elő a Magyar Középhegység elődombjain. Az Alföldről nem ismeretes.
Állománynagyság:
Faunisztikailag értékes, csak néhány hazai lelőhelyről ismert, ritka szöcske.
Veszélyeztető tényezők:
Korlátozott, lokális előfordulása miatt fokozottan veszélyeztetett. Kedvezőtlen hatások (pl. taposás, avarégetés, kaszálás) elől - kis vagilitása, folytán - nem, vagy alig tud kitérni.
Természetvédelmi kezelés:
Élőhelyein a terület szelektív (tehát az említett növényzeti foltok - kaszálásból való - kihagyásos), illetve késői (tehát július közepe utáni) kaszálásával jelentékenyen kímélhetjük helyi állományát. Féltettebb állományainak területén a március-áprilisi avartüzek mindenképpen megakadályozandók.