„Dociostaurus maroccanus” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „''<nowiki>#0600</nowiki>'' Magyar név: marokkói sáska Tudományos név: ''Dociostaurus maroccanus'' (thunberg, 1815) Elterjedés: európai-kisázsiai Faunatípus…”) |
|||
12. sor: | 12. sor: | ||
Természetvédelmi értékszám: I |
Természetvédelmi értékszám: I |
||
+ | |||
+ | <gallery> |
||
+ | 0600_Dociostaurus_maroccanus.jpg|Dociostaurus maroccanus |
||
+ | |||
+ | </gallery> |
||
A hím 20 - 28 mm, a nőstény 28 - 38 mm. Szalma- illetve okkersárga, erős barna foltozottsággal. A 3. combon kívül 3 barna folt van, a lábszár sárga vagy vöröses-sárga. Magyarországról (Budapest környéke) 1888-ban jelezték először. Az alföldi mocsarak lecsapolása után megnőtt a szikes puszták területe, s ez kedvezett a sáska terjedésének. Mivel nőstényei egy négyzetméterre több száz petetokot is rakhatnak (mindegyikben 20-30 petével), a századforduló után több alkalommal is hatalmas tömegekben lepte el a szántóföldi kultúrákat. A seregesen, meghatározott irányban mozgó lárvatömeg elpusztítására több szellemes megoldást dolgoztak ki a védekezés irányítói (sáskairtó gépek, ciprusi sövény, stb.). Egykori legnagyobb kártételeinek színhelyén, a jelenlegi Hortobágyi NP területén a 70-es évek óta egyetlen példánya sem került elő, még az 1992-es tatárszentgyörgyi "sáskajárás" idején sem. |
A hím 20 - 28 mm, a nőstény 28 - 38 mm. Szalma- illetve okkersárga, erős barna foltozottsággal. A 3. combon kívül 3 barna folt van, a lábszár sárga vagy vöröses-sárga. Magyarországról (Budapest környéke) 1888-ban jelezték először. Az alföldi mocsarak lecsapolása után megnőtt a szikes puszták területe, s ez kedvezett a sáska terjedésének. Mivel nőstényei egy négyzetméterre több száz petetokot is rakhatnak (mindegyikben 20-30 petével), a századforduló után több alkalommal is hatalmas tömegekben lepte el a szántóföldi kultúrákat. A seregesen, meghatározott irányban mozgó lárvatömeg elpusztítására több szellemes megoldást dolgoztak ki a védekezés irányítói (sáskairtó gépek, ciprusi sövény, stb.). Egykori legnagyobb kártételeinek színhelyén, a jelenlegi Hortobágyi NP területén a 70-es évek óta egyetlen példánya sem került elő, még az 1992-es tatárszentgyörgyi "sáskajárás" idején sem. |
A lap 2015. október 1., 14:24-kori változata
#0600
Magyar név: marokkói sáska
Tudományos név: Dociostaurus maroccanus (thunberg, 1815)
Elterjedés: európai-kisázsiai
Faunatípus: irano-turkesztáni
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: I
A hím 20 - 28 mm, a nőstény 28 - 38 mm. Szalma- illetve okkersárga, erős barna foltozottsággal. A 3. combon kívül 3 barna folt van, a lábszár sárga vagy vöröses-sárga. Magyarországról (Budapest környéke) 1888-ban jelezték először. Az alföldi mocsarak lecsapolása után megnőtt a szikes puszták területe, s ez kedvezett a sáska terjedésének. Mivel nőstényei egy négyzetméterre több száz petetokot is rakhatnak (mindegyikben 20-30 petével), a századforduló után több alkalommal is hatalmas tömegekben lepte el a szántóföldi kultúrákat. A seregesen, meghatározott irányban mozgó lárvatömeg elpusztítására több szellemes megoldást dolgoztak ki a védekezés irányítói (sáskairtó gépek, ciprusi sövény, stb.). Egykori legnagyobb kártételeinek színhelyén, a jelenlegi Hortobágyi NP területén a 70-es évek óta egyetlen példánya sem került elő, még az 1992-es tatárszentgyörgyi "sáskajárás" idején sem.