„Chorthippus (Glyptobothrus) biguttulus” változatai közötti eltérés
22. sor: | 22. sor: | ||
− | Színezete változó, . A hím 13 - 15 mm, a nőstény 17 – 24 mm. A német nyelvterületen "fülemülesáskának" nevezett ''zengő tarlósáska'' hímjei igen változatos strófákat énekelnek, attól függően, hogy udvarolnak-e éppen, vagy társaikat akarják távol tartani revirjüktől. A párzásra kész nőstény válaszol a hím hívására, és így felváltva zenélnek. A hímek érces hangja messzire hallatszik. Egy-egy "előénekes" hangjára gyakran egész kórus csendül fel. |
||
− | '''Leírás:''' Színe nagyon változó: leggyakrabban szürkésbarna, de fehér-szürkés, zöld, sárga, rózsaszín-gránát, stb is lehet. A pronotum éleit fehér csíkok határolják. A többi Chorthippus fajhoz hasonlóan az elülső szárnyak kis sötét foltokkal is rendelkezhetnek. A ''Chorthippus biguttulus-mollis-brunneus'' csoportban lévő hímek könnyedén azonosíthatók az elülső szárny morfológiájával, illetve sokkal könnyebben, ha meghallgatjuk a hívó dalt, ez nagyon |
+ | '''Leírás:''' Színe nagyon változó: leggyakrabban szürkésbarna, de fehér-szürkés, zöld, sárga, rózsaszín-gránát, stb is lehet. A pronotum éleit fehér csíkok határolják. A többi Chorthippus fajhoz hasonlóan az elülső szárnyak kis sötét foltokkal is rendelkezhetnek. A ''Chorthippus biguttulus-mollis-brunneus'' csoportban lévő hímek könnyedén azonosíthatók az elülső szárny morfológiájával, illetve sokkal könnyebben, ha meghallgatjuk a hívó dalt, ez nagyon különbözik fajonként. A nőstényeket szinte lehetetlen megkülönböztetni, de egyszerű azonosítási mód van: ha követjük a hím udvarló éneket, azonosíthatjuk a nőstényt. |
Testhossz: S 15-18mm, $ 22-26mm. |
Testhossz: S 15-18mm, $ 22-26mm. |
||
− | Cirpelés: a hívó dal általában három echeme-szekvenciából áll, mindegyik crescendo-ban. Az első echeme szekvencia hosszabb. A nap folyamán |
+ | Cirpelés: a hívó dal általában három echeme-szekvenciából áll, mindegyik crescendo-ban. Az első echeme szekvencia hosszabb. A nap folyamán intenzivebb. A párzásra kész nőstény válaszol a hím hívására, és így felváltva zenélnek. A hímek érces hangja messzire hallatszik. Egy-egy "előénekes" hangjára gyakran egész kórus csendül fel. |
'''Elterjedés:''' Holopalaearktikus faj. Országszerte gyakori. |
'''Elterjedés:''' Holopalaearktikus faj. Országszerte gyakori. |
A lap 2020. január 16., 15:36-kori változata
#0540 0541
Magyar név: Zengő tarlósáska
Tudományos név: Chorthippus (Glyptobothrus) brunneus (Thunberg, 1815)
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: angarai
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: V
http://www.orthoptera.ch/arten/item/chorthippus-glyptobothrus-biguttulus-biguttulus
Leírás: Színe nagyon változó: leggyakrabban szürkésbarna, de fehér-szürkés, zöld, sárga, rózsaszín-gránát, stb is lehet. A pronotum éleit fehér csíkok határolják. A többi Chorthippus fajhoz hasonlóan az elülső szárnyak kis sötét foltokkal is rendelkezhetnek. A Chorthippus biguttulus-mollis-brunneus csoportban lévő hímek könnyedén azonosíthatók az elülső szárny morfológiájával, illetve sokkal könnyebben, ha meghallgatjuk a hívó dalt, ez nagyon különbözik fajonként. A nőstényeket szinte lehetetlen megkülönböztetni, de egyszerű azonosítási mód van: ha követjük a hím udvarló éneket, azonosíthatjuk a nőstényt.
Testhossz: S 15-18mm, $ 22-26mm.
Cirpelés: a hívó dal általában három echeme-szekvenciából áll, mindegyik crescendo-ban. Az első echeme szekvencia hosszabb. A nap folyamán intenzivebb. A párzásra kész nőstény válaszol a hím hívására, és így felváltva zenélnek. A hímek érces hangja messzire hallatszik. Egy-egy "előénekes" hangjára gyakran egész kórus csendül fel.
Elterjedés: Holopalaearktikus faj. Országszerte gyakori.
Élőhely és életmód: A Kárpát-medencében, így hazánkban is az egyik legközönségesebb faj. Ubiquista, mezofil és mezo-xerofil gyepekben él. A művelt területeken, kertekben, útszéleken is megtalálható. A nyílt, gyér növényzetű, napos biotópokat részesíti előnyben. Minden magasságban előfordul. Különösen a nyár végén és a kora ősszel, a gyönyörű hívó ének a domináns hang a fenti gyepekben.
Fenológia: Az imágók júniusban jelennek meg, és még novemberben is láthatóak. Apetealakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek.