Chorthippus (Glyptobothrus) biguttulus

#0540 0541

Magyar név: Zengő tarlósáska

Tudományos név: Chorthippus (Glyptobothrus) brunneus (Thunberg, 1815)

Elterjedés: euroszibériai

Faunatípus: angarai

Életforma: chortobiont

Természetvédelmi értékszám: V

• 

  Glyptobothrus biguttulus

http://www.orthoptera.ch/arten/item/chorthippus-glyptobothrus-biguttulus-biguttulus

Leírás: Színe nagyon változó: leggyakrabban szürkésbarna, de fehér-szürkés, zöld, sárga, rózsaszín-gránát, stb is lehet. A pronotum éleit fehér csíkok határolják. A többi Chorthippus fajhoz hasonlóan az elülső szárnyak kis sötét foltokkal is rendelkezhetnek. A Chorthippus biguttulus-mollis-brunneus csoportban lévő hímek könnyedén azonosíthatók az elülső szárny morfológiájával, illetve sokkal könnyebben, ha meghallgatjuk a hívó dalt, ez nagyon különbözik fajonként. A nőstényeket szinte lehetetlen megkülönböztetni, de egyszerű azonosítási mód van: ha követjük a hím udvarló éneket, azonosíthatjuk a nőstényt.

Testhossz: ♂ 15-18mm, ♀ 22-26mm.

Cirpelés: a hívó dal általában három echeme-szekvenciából áll, mindegyik crescendo-ban. Az első echeme szekvencia hosszabb. A nap folyamán intenzivebb. A párzásra kész nőstény válaszol a hím hívására, és így felváltva zenélnek. A hímek érces hangja messzire hallatszik. Egy-egy "előénekes" hangjára gyakran egész kórus csendül fel.

Elterjedés: Holopalaearktikus faj. Országszerte gyakori.

Élőhely és életmód: A Kárpát-medencében, így hazánkban is az egyik legközönségesebb faj. Ubiquista, mezofil és mezo-xerofil gyepekben él. A művelt területeken, kertekben, útszéleken is megtalálható. A nyílt, gyér növényzetű, napos biotópokat részesíti előnyben. Minden magasságban előfordul. Különösen a nyár végén és a kora ősszel, a gyönyörű hívó ének a domináns hang a fenti gyepekben.

Fenológia: Az imágók júniusban jelennek meg, és még novemberben is láthatóak. Apetealakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek.