„Chorthippus oschei” változatai közötti eltérés
| 26. sor: | 26. sor: | ||
Cirpelés: a tipikus hívószám echémái 1-2 másodpercig tartanak. A nap folyamán hevül. Az udvari dal bonyolultabb, és a Chorthippus albomarginatus és a Chorthippus oschei fajok megkülönböztetésének kritériuma. Ezek a két faj hibridizálódik Moldvaország keleti részén (Románia), a Moldvai Köztársaságban és Ukrajnában. A hibrid stridulációja közbenső a szülői fajok között. A hátsó lábak mozgása a striduláció során is különbözik a két faj és a hibrid között. Így Chorthippus oschei-ban a férfi megnyitja a tibiát a combcsontból, és az udvari dal végére felemeli a szuronyát az első szárnyak fölé. A hibrid, az udvari dal alatt, csak az első szárnyak szintjére és a has csúcsára emeli a szurkot. Ellentétben az első kettővel, a Chorthippus albomarginatus nem választja el a hátsó sípcsontot a hátsó nősténytől az udvarláskor. |
Cirpelés: a tipikus hívószám echémái 1-2 másodpercig tartanak. A nap folyamán hevül. Az udvari dal bonyolultabb, és a Chorthippus albomarginatus és a Chorthippus oschei fajok megkülönböztetésének kritériuma. Ezek a két faj hibridizálódik Moldvaország keleti részén (Románia), a Moldvai Köztársaságban és Ukrajnában. A hibrid stridulációja közbenső a szülői fajok között. A hátsó lábak mozgása a striduláció során is különbözik a két faj és a hibrid között. Így Chorthippus oschei-ban a férfi megnyitja a tibiát a combcsontból, és az udvari dal végére felemeli a szuronyát az első szárnyak fölé. A hibrid, az udvari dal alatt, csak az első szárnyak szintjére és a has csúcsára emeli a szurkot. Ellentétben az első kettővel, a Chorthippus albomarginatus nem választja el a hátsó sípcsontot a hátsó nősténytől az udvarláskor. |
||
| + | '''Elterjedés:''' Elterjedés Európában: A Balkánon és környékén endemikus fajok Kelet-Ausztriától és Szlovákiától egészen Észak-Görögországig (déli terjedési határ) és Ukrajnáig (déli határ). Az északi határszakaszon a faj hibridizálódhat a ''C. albomarginatus''-szal, amely Spanyolországtól és az Egyesült Királyságtól Finnországig, Kelet-Európai Oroszországig és Észak-Romániáig fordul elő. A ''C. oschei'' két alfajra oszlik - a névleges Görögországra korlátozódik, és a ''C. o. pusztaensis'' (a 'puszta' magyar szó után; puszta sztyep, füves legelő), a faj elterjedésének más részein lakik - a Pannon-medencében (Hochkirch) et al., 2016). |
||
| − | '''Elterjedés:''' A Chorthippus oschei Délkelet-Európából ismert. Romániában széles körben elterjedt, kivéve az északkeleti területet. Moldvában a régió déli részén található. A két faj közötti hibridet észak-kelet-romániai, moldvai Köztársaság és Ukrajna ismert. Moldvában a hibrid széles körben elterjedt a közép-, északi és keleti részekben. |
||
'''Élőhely és életmód:''' különböző hygro-mezofil, mezofil vagy mezo-xerofil élőhelyeken él. A gyepekre jellemző faj. |
'''Élőhely és életmód:''' különböző hygro-mezofil, mezofil vagy mezo-xerofil élőhelyeken él. A gyepekre jellemző faj. |
||
| − | '''Fenológia:''' |
+ | '''Fenológia:''' Az imágók július-szeptember között találhatók. Pete alakban tele át. A lárvák április-májusban kelnek. |
A lap 2020. január 23., 18:41-kori változata
Magyar név: Oschei-rétisáska
Tudományos név: Chorthippus oschei O. von Helversen, 1986
Elterjedés: Közép-, Délkelet-Európa
Faunatípus: ponto-mediterrán (?)
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: IV (?)
Chorthippus oschei nőstény
Chorthippus oschei hím
Chorthippus oschei Helversen, O. von, 1986 Chorthippus albomarginatus x oschei
(Vedenina & Helversen, O. von, 2003)
Leírás: A test színe változó: zöld, sárgás, barna, szürke stb. Általában a test hátsó része barna. Az elülső szárny sugár-ere "S" alakú.
Testhossz: ♂ 13-15 mm | ♀ 18–23 mm
Cirpelés: a tipikus hívószám echémái 1-2 másodpercig tartanak. A nap folyamán hevül. Az udvari dal bonyolultabb, és a Chorthippus albomarginatus és a Chorthippus oschei fajok megkülönböztetésének kritériuma. Ezek a két faj hibridizálódik Moldvaország keleti részén (Románia), a Moldvai Köztársaságban és Ukrajnában. A hibrid stridulációja közbenső a szülői fajok között. A hátsó lábak mozgása a striduláció során is különbözik a két faj és a hibrid között. Így Chorthippus oschei-ban a férfi megnyitja a tibiát a combcsontból, és az udvari dal végére felemeli a szuronyát az első szárnyak fölé. A hibrid, az udvari dal alatt, csak az első szárnyak szintjére és a has csúcsára emeli a szurkot. Ellentétben az első kettővel, a Chorthippus albomarginatus nem választja el a hátsó sípcsontot a hátsó nősténytől az udvarláskor.
Elterjedés: Elterjedés Európában: A Balkánon és környékén endemikus fajok Kelet-Ausztriától és Szlovákiától egészen Észak-Görögországig (déli terjedési határ) és Ukrajnáig (déli határ). Az északi határszakaszon a faj hibridizálódhat a C. albomarginatus-szal, amely Spanyolországtól és az Egyesült Királyságtól Finnországig, Kelet-Európai Oroszországig és Észak-Romániáig fordul elő. A C. oschei két alfajra oszlik - a névleges Görögországra korlátozódik, és a C. o. pusztaensis (a 'puszta' magyar szó után; puszta sztyep, füves legelő), a faj elterjedésének más részein lakik - a Pannon-medencében (Hochkirch) et al., 2016).
Élőhely és életmód: különböző hygro-mezofil, mezofil vagy mezo-xerofil élőhelyeken él. A gyepekre jellemző faj.
Fenológia: Az imágók július-szeptember között találhatók. Pete alakban tele át. A lárvák április-májusban kelnek.
