„Rhacocleis germanica” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
21. sor: 21. sor:
 
Testhossz: ♂ 17-19 mm, ♀ 16-20 mm, tojócső 13-16 mm.
 
Testhossz: ♂ 17-19 mm, ♀ 16-20 mm, tojócső 13-16 mm.
   
Cirpelés: a hívó dal rendszerint éjszaka vagy este hallatszik. A versek szekvencia áll rövid szótagokból állnak, egyenként 0,20,7s; echemék között kb 1-3s telik el.
+
Cirpelés: a hívó dal rendszerint éjszaka vagy este hallatszik. A versek szekvenciái rövid szótagokból állnak, egyenként 0,20,7s; echemék között kb 1-3s telik el.
   
Eloszlás: köztudott, Dél-Európa és Dél-Kelet-Ázsiában.
+
Eloszlás: Dél-Európa és Dél-Kelet-Ázsiában.
   
Habitat és életmód: Geophilus és praticolous fajok, mezo-xerofil és xerofil, előnyben részesíti az erdő béren kívüli és a tisztásokon, ahol rejtve marad a bokrok vagy a magas .
+
Habitat és életmód: Enyhén geophil faj, mezo-xerofil és xerofil, előnyben részesíti az erdőszegályeket és a tisztásokat, ahol rejtve maradhat a bokrok alatt vagy a magas fűben.
   
  +
Fenológia: Az áttelelő petékből a lárvák áprilisban kelnek, az imágók júliustól októberig fordulnak elő.
Fenológia: felnőtt megtalálható júliustól októberig. Ez hibernálás tojás szakaszban. Nimfák kelnek áprilisban.
 

A lap 2019. február 6., 16:29-kori változata

Magyar név: Német szöcske

Tudományos név: Pterolepis germanica (Herrich-Schäffer, 1840) (Syn.: Rhacocleis germanica)

Elterjedés: dél-európai

Faunatípus: ponto-mediterrán

Életforma: thamnobiont

Természetvédelmi értékszám: II


Leírás: A test színe világos barnás-sárgás vagy sötétbarna, kis foltokkal. A paranotumon van egy fehér csík az alsó szegélyen. A prosternum 2 tüske található. Az elülső szárnyak nagyon kicsik, és sárgás vagy barna színű. A tojásrakó hosszú, egyenes.

Testhossz: ♂ 17-19 mm, ♀ 16-20 mm, tojócső 13-16 mm.

Cirpelés: a hívó dal rendszerint éjszaka vagy este hallatszik. A versek szekvenciái rövid szótagokból állnak, egyenként 0,20,7s; echemék között kb 1-3s telik el.

Eloszlás: Dél-Európa és Dél-Kelet-Ázsiában.

Habitat és életmód: Enyhén geophil faj, mezo-xerofil és xerofil, előnyben részesíti az erdőszegályeket és a tisztásokat, ahol rejtve maradhat a bokrok alatt vagy a magas fűben.

Fenológia: Az áttelelő petékből a lárvák áprilisban kelnek, az imágók júliustól októberig fordulnak elő.