„Chorthippus oschei” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
15. sor: 15. sor:
 
0562_Chorthippus_oschei1_Kocarek.jpg|''Chorthippus oschei'' hím
 
0562_Chorthippus_oschei1_Kocarek.jpg|''Chorthippus oschei'' hím
 
</gallery>
 
</gallery>
  +
   
 
https://www.gbif.org/species/154521699
 
https://www.gbif.org/species/154521699
   
  +
Chorthippus oschei Helversen, O. von, 1986 Chorthippus albomarginatus x oschei
 
(Vedenina & Helversen, O. von, 2003)
+
Chorthippus oschei Helversen, O. von, 1986
  +
Chorthippus albomarginatus x oschei (Vedenina & Helversen, O. von, 2003)
  +
   
 
'''Leírás:''' A test színe változó: zöld, sárgás, barna, szürke stb. Általában a test hátsó része barna. Az elülső szárny sugár-ere "S" alakú.
 
'''Leírás:''' A test színe változó: zöld, sárgás, barna, szürke stb. Általában a test hátsó része barna. Az elülső szárny sugár-ere "S" alakú.
25. sor: 28. sor:
 
Testhossz: ♂ 13-15 mm | ♀ 18–23 mm
 
Testhossz: ♂ 13-15 mm | ♀ 18–23 mm
   
Cirpelés: a tipikus hívószám echémái 1-2 másodpercig tartanak. A nap folyamán hevül. Az udvari dal bonyolultabb, és a Chorthippus albomarginatus és a Chorthippus oschei fajok megkülönböztetésének kritériuma. Ezek a két faj hibridizálódik Moldvaország keleti részén (Románia), a Moldvai Köztársaságban és Ukrajnában. A hibrid stridulációja közbenső a szülői fajok között. A hátsó lábak mozgása a striduláció során is különbözik a két faj és a hibrid között. Így Chorthippus oschei-ban a férfi megnyitja a tibiát a combcsontból, és az udvari dal végére felemeli a szuronyát az első szárnyak fölé. A hibrid, az udvari dal alatt, csak az első szárnyak szintjére és a has csúcsára emeli a szurkot. Ellentétben az első kettővel, a Chorthippus albomarginatus nem választja el a hátsó sípcsontot a hátsó nősténytől az udvarláskor.
+
Cirpelés: a tipikus hívódal echémái 1-2 másodpercig tartanak. A nap folyamán cirpel. Az udvarló dal bonyolultabb, és a ''Chorthippus albomarginatus'' és a ''Chorthippus oschei'' fajok megkülönböztetésének kritériuma. Ezek a két faj hibridizálódhat. A hibrid cirpelése közbenső a szülői fajok között. A hátsó lábak mozgása a cirpelés során is különbözik a két faj és a hibrid között. Így ''Chorthippus oschei''-nál az udvaló dal végére a hátsó lábat felemeli az első szárnyak fölé. A hibrid csak az első szárnyak szintjére. Ellentétben az első kettővel, a Chorthippus albomarginatus nem emeli fel a hátsó lábát az udvarláskor.
   
 
'''Elterjedés:''' Elterjedés Európában: A Balkánon és környékén endemikus fajok Kelet-Ausztriától és Szlovákiától egészen Észak-Görögországig (déli terjedési határ) és Ukrajnáig (déli határ). Az északi határszakaszon a faj hibridizálódhat a ''C. albomarginatus''-szal, amely Spanyolországtól és az Egyesült Királyságtól Finnországig, Kelet-Európai Oroszországig és Észak-Romániáig fordul elő. A ''C. oschei'' két alfajra oszlik - a névleges Görögországra korlátozódik, és a ''C. o. pusztaensis'' (a 'puszta' magyar szó után; puszta sztyep, füves legelő), a faj elterjedésének más részein lakik - a Pannon-medencében (Hochkirch) et al., 2016).
 
'''Elterjedés:''' Elterjedés Európában: A Balkánon és környékén endemikus fajok Kelet-Ausztriától és Szlovákiától egészen Észak-Görögországig (déli terjedési határ) és Ukrajnáig (déli határ). Az északi határszakaszon a faj hibridizálódhat a ''C. albomarginatus''-szal, amely Spanyolországtól és az Egyesült Királyságtól Finnországig, Kelet-Európai Oroszországig és Észak-Romániáig fordul elő. A ''C. oschei'' két alfajra oszlik - a névleges Görögországra korlátozódik, és a ''C. o. pusztaensis'' (a 'puszta' magyar szó után; puszta sztyep, füves legelő), a faj elterjedésének más részein lakik - a Pannon-medencében (Hochkirch) et al., 2016).

A lap 2020. január 23., 18:56-kori változata

Magyar név: Oschei-rétisáska

Tudományos név: Chorthippus oschei pusztaensis O. von Helversen, 1986

Elterjedés: Közép-, Délkelet-Európa

Faunatípus: ponto-mediterrán (?)

Életforma: chortobiont

Természetvédelmi értékszám: IV (?)


https://www.gbif.org/species/154521699


Chorthippus oschei Helversen, O. von, 1986 Chorthippus albomarginatus x oschei (Vedenina & Helversen, O. von, 2003)


Leírás: A test színe változó: zöld, sárgás, barna, szürke stb. Általában a test hátsó része barna. Az elülső szárny sugár-ere "S" alakú.

Testhossz: ♂ 13-15 mm | ♀ 18–23 mm

Cirpelés: a tipikus hívódal echémái 1-2 másodpercig tartanak. A nap folyamán cirpel. Az udvarló dal bonyolultabb, és a Chorthippus albomarginatus és a Chorthippus oschei fajok megkülönböztetésének kritériuma. Ezek a két faj hibridizálódhat. A hibrid cirpelése közbenső a szülői fajok között. A hátsó lábak mozgása a cirpelés során is különbözik a két faj és a hibrid között. Így Chorthippus oschei-nál az udvaló dal végére a hátsó lábat felemeli az első szárnyak fölé. A hibrid csak az első szárnyak szintjére. Ellentétben az első kettővel, a Chorthippus albomarginatus nem emeli fel a hátsó lábát az udvarláskor.

Elterjedés: Elterjedés Európában: A Balkánon és környékén endemikus fajok Kelet-Ausztriától és Szlovákiától egészen Észak-Görögországig (déli terjedési határ) és Ukrajnáig (déli határ). Az északi határszakaszon a faj hibridizálódhat a C. albomarginatus-szal, amely Spanyolországtól és az Egyesült Királyságtól Finnországig, Kelet-Európai Oroszországig és Észak-Romániáig fordul elő. A C. oschei két alfajra oszlik - a névleges Görögországra korlátozódik, és a C. o. pusztaensis (a 'puszta' magyar szó után; puszta sztyep, füves legelő), a faj elterjedésének más részein lakik - a Pannon-medencében (Hochkirch) et al., 2016).

Élőhely és életmód: különböző hygro-mezofil, mezofil vagy mezo-xerofil élőhelyeken él. A gyepekre jellemző faj.

Fenológia: Az imágók július-szeptember között találhatók. Pete alakban tele át. A lárvák április-májusban kelnek.