Dociostaurus maroccanus

#0600

Magyar név: Marokkói sáska

Tudományos név: Dociostaurus maroccanus (Thunberg, 1815)

Elterjedés: európai-kisázsiai

Faunatípus: irano-turkesztáni

Életforma: chortobiont

Természetvédelmi értékszám: I

• 

  Dociostaurus maroccanus nöstény

• 

  Dociostaurus maroccanus hím

• 

  Dociostaurus maroccanus gradáció

Leírás: Szalma- illetve okkersárga, erős barna foltozottsággal. A pronótum oldalélei az elülső harmadban erősen betörnek, krémes-fehérek, közöttük sötét mezővel (mintha kereszt alakot formáznának). Az elytra nagy és átlátszó, néha barna színű, a szárnyak színtelenek és erősen erezettek. A 3. combon kívül 3 barna folt van, a lábszár sárga vagy vöröses-sárga, piros.

Testhossz: ♂ 16 - 28 mm | ♀ 20 - 38 mm.

Ciripelés: A hívó dal körülbelül 4–9 szótagból álló echémája, egymást követi 0,7–1 s periódusban. Mindegyik szótag 4–5 nagyon rövid különálló töredékből áll, amelyeket kis szünetek választanak el és 8–10 ms időtartammal követik egymást.

Elterjedés: Nyugat-Európa déli régiói (széles körben elterjedt a Kanári-szigetektől és Madeirától Európa déli részén: Ibériai-félsziget, Appenin-félsziget, a Balkán és környéke, Krím), az európai Oroszország déli része, Kaukázus, Kazahsztán, Afganisztán, Közép-Ázsia. Észak-Afrika: Algériában, Egyiptomban, Líbiában, Marokkóban és Tunéziában található.

Élőhely és életmód: Magyarországról (Budapest környéke) 1888-ban jelezték először. Az alföldi mocsarak lecsapolása után megnőtt a szikes puszták területe, s ez kedvezett a sáska terjedésének. Mivel nőstényei egy négyzetméterre több száz petetokot is rakhatnak (mindegyikben 20-30 petével), a századforduló után több alkalommal is hatalmas tömegekben lepte el a szántóföldi kultúrákat. A seregesen, meghatározott irányban mozgó lárvatömeg elpusztítására több szellemes megoldást dolgoztak ki a védekezés irányítói (sáskairtó gépek, ciprusi sövény, stb.). Egykori legnagyobb kártételeinek színhelyén, a jelenlegi Hortobágyi NP területén a 70-es évek óta egyetlen példánya sem került elő, még az 1992-es tatárszentgyörgyi "sáskajárás" idején sem.

Fenológia: A lárvák a kelés után 5 stádiumon mennek keresztül. A kelés és az érettség közötti idő kb. harminc nap.