„Phaneroptera falcata” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „''<nowiki>#0020</nowiki>'' Magyar név: zöld repülőszöcske Tudományos név: ''Phaneroptera falcata'' (Poda, 1761) Elterjedés: euroszibériai Faunatípus: szib…”) |
|||
12. sor: | 12. sor: | ||
Természetvédelmi értékszám: IV |
Természetvédelmi értékszám: IV |
||
+ | |||
+ | <gallery> |
||
+ | Fájl:0020_Phaneroptera_falcata.jpg|Zöld repülőszöcske |
||
+ | |||
+ | </gallery> |
||
Zöld, 14 - 20 mm, jól fejlett szárnyaival kisebb távolságokra repül. A hegyvidéki napsütötte tisztásokon, dombsági területeink napos-bokros lejtőin, az Alföldön inkább napos erdőszéleken, mezővédő erdősávokban, gyümölcsöskertekben fordul elő szórványosan; kertes lakásokba is berepül, feltehetően fényre. A május végén megjelenő lárvákból július-augusztustól fejlődnek ki az imágók. Főként növényi táplálékot fogyaszt, elsősorban fástermetű kétszikűek leveleit. Lapos petéit erősen hajlott tojócsövével, egyesével a levelek élébe rakja, s a peték a hullott avarban telelnek át. |
Zöld, 14 - 20 mm, jól fejlett szárnyaival kisebb távolságokra repül. A hegyvidéki napsütötte tisztásokon, dombsági területeink napos-bokros lejtőin, az Alföldön inkább napos erdőszéleken, mezővédő erdősávokban, gyümölcsöskertekben fordul elő szórványosan; kertes lakásokba is berepül, feltehetően fényre. A május végén megjelenő lárvákból július-augusztustól fejlődnek ki az imágók. Főként növényi táplálékot fogyaszt, elsősorban fástermetű kétszikűek leveleit. Lapos petéit erősen hajlott tojócsövével, egyesével a levelek élébe rakja, s a peték a hullott avarban telelnek át. |
A lap 2015. március 26., 15:02-kori változata
#0020
Magyar név: zöld repülőszöcske
Tudományos név: Phaneroptera falcata (Poda, 1761)
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: szibériai, policentrikus
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: IV
Zöld, 14 - 20 mm, jól fejlett szárnyaival kisebb távolságokra repül. A hegyvidéki napsütötte tisztásokon, dombsági területeink napos-bokros lejtőin, az Alföldön inkább napos erdőszéleken, mezővédő erdősávokban, gyümölcsöskertekben fordul elő szórványosan; kertes lakásokba is berepül, feltehetően fényre. A május végén megjelenő lárvákból július-augusztustól fejlődnek ki az imágók. Főként növényi táplálékot fogyaszt, elsősorban fástermetű kétszikűek leveleit. Lapos petéit erősen hajlott tojócsövével, egyesével a levelek élébe rakja, s a peték a hullott avarban telelnek át.
A Phaneroptera fajoknál nem csak a hím képes hangadásra, hanem a nőstény is. Igaz, mind a két nem hangja elég halk az általunk hallható tartományban (bár, ha valaki megtanul odafigyelni ezekre a magas hangú kis jelekre, akkor akár 10-15 m-ről is észlelheti az állatot szabadfüllel). A hím hangja nagyon magas, csengő, rövid, nagyon gyors kattanás-sorozat (lásd a mellékelt hang-felvételt). A nőstény hangja sokkal szárazabb, pattogás-szerű. Ezek a szöcskék a elsősorban a késődélutáni órákban és az éjszaka első felében énekelnek intenzíven.