„Conocephalus dorsalis” változatai közötti eltérés
19. sor: | 19. sor: | ||
Leírás: Zöld, hátán barna csíkkal és barna szárnyakkal. A szárnyak rövidek, nem érik el a potroh végét. A csápok nagyon hosszúak, mintegy 3-4-szor hosszabb, mint a test. A tojóvső rövidebb és kard-szerűen, enyhe ívben hajlik. |
Leírás: Zöld, hátán barna csíkkal és barna szárnyakkal. A szárnyak rövidek, nem érik el a potroh végét. A csápok nagyon hosszúak, mintegy 3-4-szor hosszabb, mint a test. A tojóvső rövidebb és kard-szerűen, enyhe ívben hajlik. |
||
− | Testhossz: |
+ | Testhossz: ♂ 13-15mm, ♀ 16-17mm, tojócső 8-10 mm. |
Cirpelés: hosszú echeme sorozatok, minden echeme 4 szótagos. Napközben cirpel. |
Cirpelés: hosszú echeme sorozatok, minden echeme 4 szótagos. Napközben cirpel. |
A lap 2016. november 28., 15:26-kori változata
Magyar név: kis kúpfejűszöcske
Tudományos név: Conocephalus dorsalis (Latreille, 1804)
Elterjedés: európai, nyugat-ázsiai
Faunatípus: ponto-káspi
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: II
Leírás: Zöld, hátán barna csíkkal és barna szárnyakkal. A szárnyak rövidek, nem érik el a potroh végét. A csápok nagyon hosszúak, mintegy 3-4-szor hosszabb, mint a test. A tojóvső rövidebb és kard-szerűen, enyhe ívben hajlik.
Testhossz: ♂ 13-15mm, ♀ 16-17mm, tojócső 8-10 mm.
Cirpelés: hosszú echeme sorozatok, minden echeme 4 szótagos. Napközben cirpel.
Megoszlás: Európa, Nyugat-Ázsia
Habitat és életmód: ez az egyik jellemző faja az erősen higrofil gyepeknek, lápréteknek, sásos és nádas élőhelyeknek. Gyakran együtt fordul elő a Conocephalus fuscus, Stethophyma grossum, Mecosthetus parapleurus fajokkal. Mindenevő, tápláléka elsősorban kis rovarokból és ritkábban a növényekből áll.
Fenológia: A tojásokat levelekbe, levélhüvelyekbe és szárakba rakja (Phragmites, Juncus, Carex, stb), ahol áttelelnek. A lárvák tavasszal (májusban) kelnek ki. Az imágók általában június végétől októberig fordulnak elő.