Saga pedo

Innen: orthoptera-wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Stefan (vitalap | szerkesztései) 2020. március 24., 15:36-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

#0230 #0231 #0232 #0234

Magyar név: Fűrészlábú szöcske

Tudományos név: Saga pedo (Pallas, 1771) (Syn.: Saga serrata)

Elterjedés: euroszibériai, kisázsiai

Faunatípus: ponto-káspi

Életforma: thamnobiont

Természetvédelmi értékszám: I

Védettség: IUCN: VU ; hazánkban védett, eszmei értéke 50000 Ft.



http://www.orthoptera.ch/arten/item/saga-pedo?category_id=102


Leírás, bemutatás:

A legnagyobb hazai rovarunk, átlagosan 55-75 mm, tójócsövével együtt max 15 cm. Az alapszín a zöld, vagy csak ritkán sárgásbarna. A csápok rövidek, barnák, világos vöröses a lárváké. Az oldalán egy fényes sáv fut végig az előhát alsó szélétől a tojócsőig. Teljesen szárnyatlan, elülső két láb-pár erőteljes tüskesort visel, a harmadik lábpár sem tipikus ugróláb, vékony combokkal. Gyengén fürészes végű tojócsöve lehet egyenes vagy gyengén felfelé ívelt.

Testméret: ♀ 53-75 mm, tojócső 30-35 mm


A faj ökológiája:

Változatos növényzetű, zavartalanabb sztyeplejtők, sziklagyepek, xero- mezofil gyepek.

A gyepszint lakója. A 2-4 cm mélyen a talajba süllyesztett tojások telelnek át, esetenként 2-5 éven keresztül is. Az imágók június végétől októberig fordulnak elő. Sajátosan lesből támadó, kizárólagos ragadozó, más egyenesszárnyúakkal, egyéb rovarokkal táplálkozik. A lábak tüskézettségének fontos szerepe van a zsákmányállat villámgyors megragadásában.Röpképtelen, menekülésre alig képes. Mozgása is igen érdekes: lassan, utánozva a növényzet szél okozta ingását, imbolyogva változtatja helyét. Alkonyati éjszakai aktivitású.

Mivel csak nőivarú egyedek fordulnak elő, szűznemzéssel (parthenogenezis) szaporodik. A nőstények termékeny petéket raknak. (Az egyetlen eddig ismert hímet 2005 júliusában Martignynal találtak Wallisban.)

Általános elterjedése:

A Palearktikumban az Ibériai félszigettől Közép-Ázsiáig előfordul; Európában a Kárpát-medence északi elterjedési határát jelzi.


Elterjedése Magyarországon:

Szórványosan, többnyire zavartalanabb sztyeplejtőkön fordul elő a Magyar Középhegységben és Bugac egy pontján.


Állománynagyság:

Értékes, szórványos, mindenütt csak kis egyedszámú, izolált populációk képviselik, ezért aktuálisan veszélyeztetett faj; a sztyeplejtők „zászlós-fajának” tekinthető.


Veszélyeztető tényezők:

Egyes (kiránduló) helyeken veszélyeztetett. Kedvezőtlen hatások (pl. taposás, avarégetés, kaszálás) elöl - csökkent vagilitása folytán - nem, vagy alig tud kitérni. Ezt részben ellensúlyozza, hogy többéves tojás- nyugalmi állapota (diapauzája) folytán az azévi elpusztult állománya a következő években pótlódhat.


Természetvédelmi kezelés:

Féltettebb állományainak területén a április-májusi avarégetés, a túlzott taposás mindenképpen megakadályozandó, ugyanezen helyeken a sávos/foltos kaszálás, a turistaút ideiglenes elterelése elősegítheti a populáció lokális kímélését.