„Az egyenesszárnyúak származása” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
3. sor: 3. sor:
 
A Középső- és a Felső-karbonban élt egy olyan csoport ''('''Oedischiidae''')'', amelynek a szöcskékéhez hasonló ugrólába volt.
 
A Középső- és a Felső-karbonban élt egy olyan csoport ''('''Oedischiidae''')'', amelynek a szöcskékéhez hasonló ugrólába volt.
   
<gallery>
+
<center><gallery>
 
Protophasma_woodwardi.JPG|Protophasma woodwardi
 
Protophasma_woodwardi.JPG|Protophasma woodwardi
</gallery>
+
</gallery></center>
 
 
<gallery>
+
<center><gallery>
 
Aföldtörténetiidőskála.jpg|Földtörténeti időskála
 
Aföldtörténetiidőskála.jpg|Földtörténeti időskála
 
Fájl:004A_szarmazas.jpg|Az egyenesszárnyúak "törzsfája"
 
Fájl:004A_szarmazas.jpg|Az egyenesszárnyúak "törzsfája"
 
Fájl:005A_stenaropodidae.jpg|
 
Fájl:005A_stenaropodidae.jpg|
 
Fájl:006A_oedischidae.jpg|
 
Fájl:006A_oedischidae.jpg|
</gallery>
+
</gallery></center>
   
 
A mezozoikus formák karakterisztikus jegyeikben feltűnő hasonlóságot mutatnak a mai szöcskékkel (szárnyerezet, előtorpajzs, ugróláb, tojócső). A '''''Locustopseidae''''' (Alsó-liász, Dogger, Malm - '''http://orthoptera.speciesfile.org/Common/basic/Taxa.aspx?TaxonNameID=1121396''') és az '''''Elcanidae''''' (Alsó-liász, Felső-liász, Felső-jura - '''http://fossilworks.org/bridge.pl?a=taxonInfo&taxon_no=176054''' , '''http://www.fossilmuseum.net/Fossil_Sites/Santana-Formation/grasshopper/Elcanidae.htm''') családokba tartozó fajok azonban nem rendelkeznek cirpelőszervekkel.
 
A mezozoikus formák karakterisztikus jegyeikben feltűnő hasonlóságot mutatnak a mai szöcskékkel (szárnyerezet, előtorpajzs, ugróláb, tojócső). A '''''Locustopseidae''''' (Alsó-liász, Dogger, Malm - '''http://orthoptera.speciesfile.org/Common/basic/Taxa.aspx?TaxonNameID=1121396''') és az '''''Elcanidae''''' (Alsó-liász, Felső-liász, Felső-jura - '''http://fossilworks.org/bridge.pl?a=taxonInfo&taxon_no=176054''' , '''http://www.fossilmuseum.net/Fossil_Sites/Santana-Formation/grasshopper/Elcanidae.htm''') családokba tartozó fajok azonban nem rendelkeznek cirpelőszervekkel.
   
<gallery>
+
<center><gallery>
 
Fájl:007A_locustopseidae.jpg|
 
Fájl:007A_locustopseidae.jpg|
 
Fájl:008A_elcanidae.jpg|
 
Fájl:008A_elcanidae.jpg|
 
Fájl:009A_haglidae.jpg| Haglidae fam.
 
Fájl:009A_haglidae.jpg| Haglidae fam.
</gallery>
+
</gallery></center>
   
 
Csak a Felső-jurában élt '''''Haglidae''''' család fajainál találhatók meg a cirpelőszervek világos kezdetei a szárnyakon. A tücskök (''Gryllidae'') családja tagjainak a Felső-liászban és a Felső-jurában már e csoport ma élő fajaihoz teljesen hasonlóan kifejlett cirpelőszervei voltak. ('''http://www.metafysica.nl/wings/wings_5.html''') Egy hallószervvel ellátott lábat Angliában már az Alsó-liászból találtak.
 
Csak a Felső-jurában élt '''''Haglidae''''' család fajainál találhatók meg a cirpelőszervek világos kezdetei a szárnyakon. A tücskök (''Gryllidae'') családja tagjainak a Felső-liászban és a Felső-jurában már e csoport ma élő fajaihoz teljesen hasonlóan kifejlett cirpelőszervei voltak. ('''http://www.metafysica.nl/wings/wings_5.html''') Egy hallószervvel ellátott lábat Angliában már az Alsó-liászból találtak.
28. sor: 28. sor:
 
A Tercierben végül megtalálhatók az olyan ma élő nemek fajai, mint a ''Decticus'' és a ''Tettigonia''.
 
A Tercierben végül megtalálhatók az olyan ma élő nemek fajai, mint a ''Decticus'' és a ''Tettigonia''.
   
Ebben az időben bukkannak fel tömegesen a sáskák — valószínű összefüggésben a fűfélék adaptiv radiációjáva: https://www.researchgate.net/publication/229860841_Biogeography_of_the_grasses_Poaceae_A_phylogenetic_approach_to_reveal_evolutionary_history_in_geographical_space_and_geological_time — , a ''Gomphocerus, Oedipoda'' stb. genusok tagjaival, bár az Alsó-krétában ('''http://www.fossilmuseum.net/Fossil_Galleries/Insect_Galleries_by_Order/Orthoptera/Orthoptera_fossil_gallery.htm''') és a Felső-jurában már megjelentek a ma is élő ''Tetrigidae'', ''Tridactylidae'' illetve az ''Eumastacidae'' családok első képviselői. A sáskák biztosan a Jura és a Kréta ''Locustopseidae'' családjának fajaira vezethetők vissza, amelyek szárnyainak erezete az ''Acrididae'' családba tartozó fajokéhoz hasonló. A ''Locustopseidae'' család minden bizonnyal a Felső-karbon elején az ''Oedischidae''-ből leváló alsó-permi ''Tcholmanvissidae'' és az alsó-triászi ''Locustavidae'' családokból származtatható.
+
Ebben az időben bukkannak fel tömegesen a sáskák — valószínű összefüggésben a fűfélék adaptiv radiációjáva: https://www.researchgate.net/publication/229860841_Biogeography_of_the_grasses_Poaceae_A_phylogenetic_approach_to_reveal_evolutionary_history_in_geographical_space_and_geological_time — , a ''Gomphocerus, Oedipoda'' stb. genusok tagjaival, bár az Alsó-krétában ('''http://www.fossilmuseum.net/Fossil_Galleries/Insect_Galleries_by_Order/Orthoptera/Orthoptera_fossil_gallery.htm''') és a Felső-jurában már megjelentek a ma is élő ''Tetrigidae'', ''Tridactylidae'' illetve az ''Eumastacidae'' családok első képviselői. A sáskák biztosan a Jura és a Kréta ''Locustopseidae'' családjának fajaira vezethetők vissza, amelyek szárnyainak erezete az ''Acrididae'' családba tartozó fajokéhoz hasonló. A ''Locustopseidae'' család minden bizonnyal a Felső-karbon elején az ''Oedischidae''-ből leváló alsó-permi ''Tcholmanvissidae'' és az alsó-triászi ''Locustavidae'' családokból származtatható.<br />
   
  +
<gallery>
+
<center><gallery>
 
Aföldtörténetiidőskála.jpg|Földtörténeti időskála
 
Aföldtörténetiidőskála.jpg|Földtörténeti időskála
 
004A_szarmazas.jpg|Az egyenesszárnyúak "törzsfája"
 
004A_szarmazas.jpg|Az egyenesszárnyúak "törzsfája"
 
Poaceae.jpg| A Poaceae diverzifikációja
 
Poaceae.jpg| A Poaceae diverzifikációja
 
Acrididae.jpg| Az Acridoidea diverzifikációja
 
Acrididae.jpg| Az Acridoidea diverzifikációja
</gallery>
+
</gallery></center><br />
  +
   
 
A fentieket jól támasztják alá a legújabb genetika összehasonlító vizsgálatok eredményei is.
 
A fentieket jól támasztják alá a legújabb genetika összehasonlító vizsgálatok eredményei is.
 
('''Song et al. (2015): 300 million years of diversification: elucidating the patterns of orthopteran evolution based on comprehensive taxon and gene sampling. Cladistics (2015) 1–31. 10.1111/cla.12116) http://schistocerca.org/PDF/Song%20et%20al.%20in%20press%20(Cladistics).PDF
 
('''Song et al. (2015): 300 million years of diversification: elucidating the patterns of orthopteran evolution based on comprehensive taxon and gene sampling. Cladistics (2015) 1–31. 10.1111/cla.12116) http://schistocerca.org/PDF/Song%20et%20al.%20in%20press%20(Cladistics).PDF
 
'''
 
'''
  +
<gallery>
 
  +
<br />
Orthevol_02.jpg|A superfamiliák diverzifikációja
 
  +
Orthevol_01.jpg|A superfamíliák diverzifikációja földtörténeti időskálán
 
</gallery>
+
<center><gallery>
 
Fájl:Orthevol_02.jpg|A superfamiliák diverzifikációja
 
Fájl:Orthevol_01.jpg|A superfamíliák diverzifikációja földtörténeti időskálán
 
</gallery></center>

A lap 2019. augusztus 9., 14:49-kori változata

Az egyenesszárnyúak ősei egészen a Paleozoikumban élt protoorthopterákig (Stenaropodidae) követhetők nyomon. A Protorthoptera Handlirsch, 1906 a paleozoikus rovarok kipusztult rendje, és a bazális neoptera parafiletikus együttesének "gyüjtő"-taxonja. A középső Karbon (késő szerpukoviai vagy korai bashirian) alatt jelennek meg, és a legkorábbi ismert szárnyas rovarok közé tartoznak. A pronotum dorsalis lebenye megnyúlva pajzsot képez. A csoportba tartoznak az összes többi polinopterikus rovar ősei.

A Középső- és a Felső-karbonban élt egy olyan csoport (Oedischiidae), amelynek a szöcskékéhez hasonló ugrólába volt.

A mezozoikus formák karakterisztikus jegyeikben feltűnő hasonlóságot mutatnak a mai szöcskékkel (szárnyerezet, előtorpajzs, ugróláb, tojócső). A Locustopseidae (Alsó-liász, Dogger, Malm - http://orthoptera.speciesfile.org/Common/basic/Taxa.aspx?TaxonNameID=1121396) és az Elcanidae (Alsó-liász, Felső-liász, Felső-jura - http://fossilworks.org/bridge.pl?a=taxonInfo&taxon_no=176054 , http://www.fossilmuseum.net/Fossil_Sites/Santana-Formation/grasshopper/Elcanidae.htm) családokba tartozó fajok azonban nem rendelkeznek cirpelőszervekkel.

Csak a Felső-jurában élt Haglidae család fajainál találhatók meg a cirpelőszervek világos kezdetei a szárnyakon. A tücskök (Gryllidae) családja tagjainak a Felső-liászban és a Felső-jurában már e csoport ma élő fajaihoz teljesen hasonlóan kifejlett cirpelőszervei voltak. (http://www.metafysica.nl/wings/wings_5.html) Egy hallószervvel ellátott lábat Angliában már az Alsó-liászból találtak.

https://zookeys.pensoft.net/articles.php?id=2537

A Tercierben végül megtalálhatók az olyan ma élő nemek fajai, mint a Decticus és a Tettigonia.

Ebben az időben bukkannak fel tömegesen a sáskák — valószínű összefüggésben a fűfélék adaptiv radiációjáva: https://www.researchgate.net/publication/229860841_Biogeography_of_the_grasses_Poaceae_A_phylogenetic_approach_to_reveal_evolutionary_history_in_geographical_space_and_geological_time — , a Gomphocerus, Oedipoda stb. genusok tagjaival, bár az Alsó-krétában (http://www.fossilmuseum.net/Fossil_Galleries/Insect_Galleries_by_Order/Orthoptera/Orthoptera_fossil_gallery.htm) és a Felső-jurában már megjelentek a ma is élő Tetrigidae, Tridactylidae illetve az Eumastacidae családok első képviselői. A sáskák biztosan a Jura és a Kréta Locustopseidae családjának fajaira vezethetők vissza, amelyek szárnyainak erezete az Acrididae családba tartozó fajokéhoz hasonló. A Locustopseidae család minden bizonnyal a Felső-karbon elején az Oedischidae-ből leváló alsó-permi Tcholmanvissidae és az alsó-triászi Locustavidae családokból származtatható.




A fentieket jól támasztják alá a legújabb genetika összehasonlító vizsgálatok eredményei is. (Song et al. (2015): 300 million years of diversification: elucidating the patterns of orthopteran evolution based on comprehensive taxon and gene sampling. Cladistics (2015) 1–31. 10.1111/cla.12116) http://schistocerca.org/PDF/Song%20et%20al.%20in%20press%20(Cladistics).PDF