„Poecilimon fussi” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
 
46. sor: 46. sor:
   
 
Nagyon szórványosan, többnyire kis élőhely-foltokon fordul elő a Magyar Középhegység elődombjain. Az Alföldről nem ismeretes.
 
Nagyon szórványosan, többnyire kis élőhely-foltokon fordul elő a Magyar Középhegység elődombjain. Az Alföldről nem ismeretes.
 
 
ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön): ANP: Jósvafó/26
 
 
BNP: Bükkszentlászló/N
 
 
DDNP: Mecsek (Pécsvárad/N), Villányi-hg./l3 (Villány/N)
 
 
DINP: Budai-hg./19, 22 (Budapest: Hármashatár-h./N)
 
   
   

A lap jelenlegi, 2020. március 24., 16:30-kori változata

Magyar név: Fuss pókszöcskéje

Tudományos név: Poecilimon fussii Brunner von Wattenwyl, 1878

Elterjedés: É-Balkán, Pannon régió.

Faunatípus: balkáni-moesiai

Életforma: chorthobiont

Természetvédelmi értékszám: I

Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.


Leírás, bemutatás:

A test zöld vagy sárga, hátukpn egy sötét csík, a hason és a sok kis sötét vagy rozsdás folt. A barna előtérbe a szárnyak fehér kerettel. Ritkán találkozhatunk szép számú, narancs vagy barna színű, piros és fehér csíkokkal. Az elülső szárnyak nagyon kicsik, alig nyúlik ki a torhát alól, általában zöld, sárga vagy barna. A hím cerkuszai barnák vagy vörösek és a disztális végen kis éles fogak vannak. A tojócső enyhén ívelt, a végén gyengén fogazott.

Testhossz: ♂ 14-16 mm, ♂ 15-18 mm, a tojócső 6-7mm.


Cirpelés: az egész nap folyamán halható ének rövid, alacsony intenzitású szótagokból áll.


A faj ökológiája:

Leguminosa-fajokat tartalmazó mezofil gyepekben, cserjés erdőszegélyekben fordul elő.

A gyepszint lakója. Kétszikű növényekkel táplálkozik. Az imágók június-júliusban jelennek meg és akár szeptember végéig is előfordulhat. A lárvák március-áprilistól kelnek. Kis vagilitású, röpképtelen, gyengén ugrik. Menekülésre alig képes.


Általános elterjedése:

É-Balkán, a Kárpát-medencében főleg Erdély.


Elterjedése Magyarországon:

Nagyon szórványosan, többnyire kis élőhely-foltokon fordul elő a Magyar Középhegység elődombjain. Az Alföldről nem ismeretes.


Állománynagyság:

Faunisztikailag értékes, csak néhány hazai lelőhelyről ismert, ritka szöcske.


Veszélyeztető tényezők:

Korlátozott, lokális előfordulása miatt fokozottan veszélyeztetett. Kedvezőtlen hatások (pl. taposás, avarégetés, kaszálás) elől - kis vagilitása, folytán - nem, vagy alig tud kitérni.


Természetvédelmi kezelés:

Élőhelyein a terület szelektív (tehát az említett növényzeti foltok - kaszálásból való - kihagyásos), illetve késői (tehát július közepe utáni) kaszálásával jelentékenyen kímélhetjük helyi állományát. Féltettebb állományainak területén a március-áprilisi avartüzek mindenképpen megakadályozandók.