„Pseudopodisma nagyi” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
19. sor: 19. sor:
 
</gallery>
 
</gallery>
   
A hím 17 - 23 mm, a nőstény 23 - 30 mm. Sárgás, vagy olajzöld, az előtorpajzs mindkét oldalán fekete oldalsávot visel. Szárnyfedői rendszerint csupán kis rózsás-pirosas lapocskák, a hátulsó szárny teljesen hiányzik.
 
Hegyi rétek, irtásrétek, kaszálók, cserjések, erdők szegélyében, inkább árnyas helyeken fordul elő, általában 400 m fölött; Fieber hegyisáskája ([[Pseudopodisma fieberi]]) Ny-Magyarországon, míg Nagy hegyisáskája az Északi Középhegységben. A két vikariáns (egymást helyettesítő) fajt csak elterjedésük és a hímek eltérő alakulású ivarszervei alapján tudjuk megkülönböztetni.
 
   
 
'''Leírás:''' a test színe zöld. A fejen és a pronotumon két oldalirányú fekete csík van. Az első szárny piros vagy rózsaszín; a hím cerkuszai a csúcson kiszélesednek, és a furcula hiányzik. A tojócső valvái rövidek és egyetlen fogban végződnek.
Pseudopodisma fieberi (Scudder, 1897)
 
  +
Leírás: a test színe zöld, a férfi femora sárga, proximálisan és pirosan. A fejen és a mellkason két oldalirányú fekete csík van. Az első szárny piros vagy rózsaszín; a hím cerciákat a csúcson szélesítjük, és a furcula hiányzik. A női ovipositor szelepek rövidek és egyetlen dentben végződnek.
 
Test hossza: S 17-19mm, $ 22-28mm.
+
Testhossz: S 17-19 mm, $ 23-30 mm.
  +
Striduláció: a faj nem törődik.
 
  +
Cirpelés: a faj nem ad ki hangot.
Megoszlás: Délkelet-európai forgalmazással rendelkezik. Hazánkban a hegyekben és az erdélyi fennsíkon található. Moldvában ritka és lokalizált, eddig csak a nyugati részen található.
 
  +
Élőhely és életmód: ez a faj a hegyekre jellemző, magas higro-mezofil és higrofil gyepekre jellemző. A dombos területeken nagyon ritka.
 
 
'''Elterjedés:''' Délkelet-európai forgalmazással rendelkezik. Hazánkban a hegyekben és az erdélyi fennsíkon található. Moldvában ritka és lokalizált, eddig csak a nyugati részen található.
Fenológia: felnőttek július-szeptemberben találhatók. A tojásfázisban hibernál. A nymphok május-júniusban kikelnek.
 
  +
 
'''Élőhely és életmód:''' A faj a hegyekre, a magas higro-mezofil és higrofil gyepekre jellemző. Hegyi rétek, irtásrétek, kaszálók, cserjések, erdők szegélyében, inkább árnyas helyeken fordul elő, általában 400 m fölött. A dombos területeken nagyon ritka.
  +
 
'''Fenológia:''' Az imágók július-szeptemberben találhatók. Pete alakban telel át. A lárvák május-júniusban kikelnek.
  +
  +
https://www.academia.edu/17717384/Distribution_of_Catantopinae_species_Orthoptera_Acrididae_in_Hungary
   
 
http://actazool.nhmus.hu/63/3/ActaZH_2017_Vol_63_3_293.pdf
 
http://actazool.nhmus.hu/63/3/ActaZH_2017_Vol_63_3_293.pdf

A lap 2020. január 12., 15:54-kori változata

0310 0311 0312

Magyar név: Nagy hegyisáskája

Tudományos név: Pseudopodisma nagyi (Galvagni and Fontana, 1996)

Elterjedés: közép-, kelet-európai

Faunatípus: balkáni-dácikus

Életforma: chortobiont

Természetvédelmi értékszám: II


Leírás: a test színe zöld. A fejen és a pronotumon két oldalirányú fekete csík van. Az első szárny piros vagy rózsaszín; a hím cerkuszai a csúcson kiszélesednek, és a furcula hiányzik. A tojócső valvái rövidek és egyetlen fogban végződnek.

Testhossz: S 17-19 mm, $ 23-30 mm.

Cirpelés: a faj nem ad ki hangot.

Elterjedés: Délkelet-európai forgalmazással rendelkezik. Hazánkban a hegyekben és az erdélyi fennsíkon található. Moldvában ritka és lokalizált, eddig csak a nyugati részen található.

Élőhely és életmód: A faj a hegyekre, a magas higro-mezofil és higrofil gyepekre jellemző. Hegyi rétek, irtásrétek, kaszálók, cserjések, erdők szegélyében, inkább árnyas helyeken fordul elő, általában 400 m fölött. A dombos területeken nagyon ritka.

Fenológia: Az imágók július-szeptemberben találhatók. Pete alakban telel át. A lárvák május-júniusban kikelnek.

https://www.academia.edu/17717384/Distribution_of_Catantopinae_species_Orthoptera_Acrididae_in_Hungary

http://actazool.nhmus.hu/63/3/ActaZH_2017_Vol_63_3_293.pdf