„Pseudopodisma nagyi” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
(Új oldal, tartalma: „''<nowiki>#0300 #0310</nowiki>'' Magyar név: Nagy hegyisáskája Tudományos név: ''Pseudopodisma nagyi'' (Galvagni and Fontana, 1996) Elterjedés: közép-, kelet…”)
 
 
(6 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
''<nowiki>#0300 #0310</nowiki>''
+
''<nowiki> 0310 0311 0312</nowiki>''
   
 
Magyar név: Nagy hegyisáskája
 
Magyar név: Nagy hegyisáskája
13. sor: 13. sor:
 
Természetvédelmi értékszám: II
 
Természetvédelmi értékszám: II
   
  +
<gallery>
<div align="right">'''''0300.tif'''''</div>
 
  +
0310_Pseudopodisma_nagyi.jpg|Pseudopodisma nagyi nőstény
  +
0311_Pseudopodisma_nagyi.jpg|Pseudopodisma nagyi hím
  +
0312_Pseudopodisma_nagyi.jpg|Pseudopodisma nagyi kopula
  +
</gallery>
   
  +
A hím 17 - 23 mm, a nőstény 23 - 30 mm. Sárgás, vagy olajzöld, az előtorpajzs mindkét oldalán fekete oldalsávot visel. Szárnyfedői rendszerint csupán kis rózsás-pirosas lapocskák, a hátulsó szárny teljesen hiányzik. Hegyi rétek, irtásrétek, kaszálók, cserjések, erdők szegélyében, inkább árnyas helyeken fordul elő, általában 400 m fölött; Fieber hegyisáskája ([[Pseudopodisma fieberi]]) Ny-Magyarországon, míg Nagy hegyisáskája az Északi Középhegységben. A két vikariáns (egymást helyettesítő) fajt csak elterjedésük és a hímek eltérő alakulású ivarszervei alapján tudjuk megkülönböztetni.
 
  +
'''Leírás:''' a test színe zöld. A hátulsó combok sárgásak, a térd felé enyhén rózsaszínűek. A fejen és a pronotumon két oldalirányú fekete csík van. Az első szárny piros vagy rózsaszín; a hím cerkuszai a csúcson kiszélesednek, és a furcula hiányzik. A tojócső valvái rövidek és egyetlen fogban végződnek.
  +
  +
Testhossz: ♂ 17-19 mm | ♀ 23-30 mm.
  +
  +
Cirpelés: a faj nem ad ki hangot.
  +
  +
'''Elterjedés:''' Délkelet-európai forgalmazással rendelkezik. Hazánkban a hegyekben és az erdélyi fennsíkon található. Moldvában ritka és lokalizált, eddig csak a nyugati részen található.
  +
  +
'''Élőhely és életmód:''' A faj a hegyekre, a magas higro-mezofil és higrofil gyepekre jellemző. Hegyi rétek, irtásrétek, kaszálók, cserjések, erdők szegélyében, inkább árnyas helyeken fordul elő, általában 400 m fölött. A dombos területeken nagyon ritka.
  +
  +
'''Fenológia:''' Az imágók július-szeptemberben találhatók. Pete alakban telel át. A lárvák május-júniusban kikelnek.
  +
  +
https://www.academia.edu/17717384/Distribution_of_Catantopinae_species_Orthoptera_Acrididae_in_Hungary
  +
  +
http://actazool.nhmus.hu/63/3/ActaZH_2017_Vol_63_3_293.pdf

A lap jelenlegi, 2020. január 12., 15:57-kori változata

0310 0311 0312

Magyar név: Nagy hegyisáskája

Tudományos név: Pseudopodisma nagyi (Galvagni and Fontana, 1996)

Elterjedés: közép-, kelet-európai

Faunatípus: balkáni-dácikus

Életforma: chortobiont

Természetvédelmi értékszám: II


Leírás: a test színe zöld. A hátulsó combok sárgásak, a térd felé enyhén rózsaszínűek. A fejen és a pronotumon két oldalirányú fekete csík van. Az első szárny piros vagy rózsaszín; a hím cerkuszai a csúcson kiszélesednek, és a furcula hiányzik. A tojócső valvái rövidek és egyetlen fogban végződnek.

Testhossz: ♂ 17-19 mm | ♀ 23-30 mm.

Cirpelés: a faj nem ad ki hangot.

Elterjedés: Délkelet-európai forgalmazással rendelkezik. Hazánkban a hegyekben és az erdélyi fennsíkon található. Moldvában ritka és lokalizált, eddig csak a nyugati részen található.

Élőhely és életmód: A faj a hegyekre, a magas higro-mezofil és higrofil gyepekre jellemző. Hegyi rétek, irtásrétek, kaszálók, cserjések, erdők szegélyében, inkább árnyas helyeken fordul elő, általában 400 m fölött. A dombos területeken nagyon ritka.

Fenológia: Az imágók július-szeptemberben találhatók. Pete alakban telel át. A lárvák május-júniusban kikelnek.

https://www.academia.edu/17717384/Distribution_of_Catantopinae_species_Orthoptera_Acrididae_in_Hungary

http://actazool.nhmus.hu/63/3/ActaZH_2017_Vol_63_3_293.pdf