Rovarok – Insecta:Osztály: Entognatha (Parainsecta) – Előrovarok, Ectognatha, Pterigota, Polyneoptera forrásának megtekintése

<p class="western" align="justify">'''<span style="font-size: large;">Osztáy: Entognatha (Parainsecta) – elő-rovarok </span>'''</p>
<p class="western" align="justify"><u></u><span style="font-size: 12pt;">Entognath szájszervű (a szájszervek zárt fejtokban helyezkednek el), elsődlegesen szárnyatlan állatok. A labium alapi része a fejtok laterális kettőzeteivel összeforrva tokot képez a szájszervek (1-1 pár mandibula és maxilla) számára. Pleziomorf jellegük, hogy minden csápízüknek önálló izomzata van, és potrohszelvényeiken végtagok vagy végtagcsökevények lehetnek. Monofiletikus eredetük kétséges.</span></p>
<p class="western" align="justify"><br></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">'''Rend: '''<span>'''Collembola '''</span>'''– Ugróvillás-alakúak'''</span></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">Világszerte mindenhol elterjedt – az Antarktiszt is beleértve – apró termetű (0,2-9 mm) szárnyatlan elő-rovarok tartoznak ide.. Testük jól elkülönülő fejre, torra és potrohra tagolódik. A potroh 6 szelvényből áll. Az első szelvény ventrális oldalán egy ún. ''hasi tömlőt ''(''tubus''), a harmadikon ''retinakulumot'', a negyediken pedig egy villásan elágazó ugrószervet – ''furkát'' – találunk (innen ered az ugróvillás elnevezés). Toruk 3 szelvényből áll, mindegyiken 1-1 pár járólábbal. A lábfejük karmos. Csápjukat 4 íz alkotja. A csáp tövében vannak az összetett szemek, melyek maximum 8 ommatidiumból állnak. A csáp tövénél egy speciális érzékszervet, ''postantennalis organellumot'' találunk. Általában szaprofágok, nagyon fontos szerepet játszanak az avarlebontás folyamataiban.</span></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">Testalkatukat tekintve három csoportot lehet elkülöníteni:</span></p>
<p class="western" align="justify"><br></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">'''Poduromorpha '''– '''víziugróvillás-alakúak''': testük hosszúkás, előtoruk fejlett. Több fajuk vizes élőhelyeken tömeges, egyesek szélsőséges mértékben hidegtűrők (pl. ''Isotoma saltans'' – gleccserbolha).</span></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">'''''1. Podura aquatica ''''' '''Linnaeus, 1758 – vízi ugróvillás (27:2)'''</span></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">Kb. 2 mm hosszú, kék színű állat. Álló vagy nagyon lassan áramló vizek partján, pocsolyák környékén fordul elő. A nedves parti régióban, vagy a vízfelszínen tartózkodik. Korán, már hóolvadáskor lehet látni a vizek partján. A vízfelszínre hullott, és a parton lévő szerves törmelékkel táplálkozik.</span></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">'''''2. Isotoma saltans''''' '''(Nicolet 1841) – gleccserbolha<br>'''</span><br></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">'''Entomobryomorpha '''– '''hosszúcsápú-ugróvillások''': testük hosszúkás, előtoruk redukált, csápjaik meglehetősen hosszúak.</span></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">'''''3. Tomocerus flavescens ''''' '''Tullberg, 1871 – sárga ugróvillás<br>'''</span><br></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">'''''4. Pogonognathellus longicornis''''' ''' (Müller, 1776) – hosszúcsápú ugróka (27:6)'''</span></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">5-6 mm hosszú, ólomszürke vagy barnásszürke színű ugróvillás. Csápja nagyon hosszú, a testhossz kb. másfélszerese. Veszély esetén csápjait órarugó szerűen bepöndöríti. Európában elterjedt, a déli részeken nem fordul elő. Avarban, gombákban él. Zsenge növényi részek megrágásával kisebb károkat okozhat.</span></p>
<p class="western" align="justify"><br></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">'''Symphypleona''' – '''villásgömböc-alakúak''': szelvényezettségük elmosódott, potrohuk gömbölyű, általában növényzetlakók.</span></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">Életmódjukat tekintve epedafikusak vagy euedafikusak. Az ''epedafikus'' fajok a talaj felszínén élnek, többnyire avarlakók. Testük gazdagon pigmentált, a szemek, a csápok és az ugróvilla jól fejlett. Az ''euedafikus'' fajok talajlakók (a talajszemcsék közti apró üregekben élnek). Testük gyengén pigmentált, szemeik redukálódtak, vagy teljesen vakok. Hosszúkás, férgszerű testük ritkán hosszabb 2 milliméternél. Lábaik rövidek, az ugróvilla is gyakran csökevényes, vagy teljesen hiányzik.</span></p>

<span style="font-size: 12pt;">'''''5. Sminthurus variegatus''''' '''Börner, C. 1901 – tarka&nbsp;villásgömböc'''''<br>''</span><p align="justify"><span style="font-size: 12pt;">Nagysága 1–2 mm. Potroha gömbded, szelvényhatárai elmosódottak. Testének színe szürke és sárga. Nedves helyeken él, növényevő.</span></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">''<br>''</span></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">'''Rend: '''<span>'''Protura '''</span>'''– félrovarok'''</span></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">A rendbe tartozó fajok száma meghaladja a 200-at. Apró termetű, maximum néhány milliméteres állatok, megnyúlt testűek, egyenletesen szelvényezettek, gyengén szklerotizáltak. Szemük és csápjuk teljesen hiányzik. A fejtokon egy pár speciális érzékszerv, pszeudoocellum található, amely a Myriapoda-knál leírt Tömösváry-szervhez hasonó. Elülső pár lábukon sok érzéksertét találunk, amelyek így a csápok funkcióját látják el. Ezért csak a második és harmadik lábpárjukat használják járásra. 11 potrohszelvényük van, ez első hármon csökevényes potrohlábak találhatók. Egyedfejlődésük sajátos anamorfózis (szelvényszerző fejlődés). Ragadozó életmódot folytatnak, de gombamicéliumokat és baktériumokat is fogyasztanak. Nedves talajokban, a talaj jól átszellőzött felső 10 cm-es rétegében élnek (optimális esetben 1 m<sup>2</sup> talajban akár 10.000 egyed is előfordulhat). Baktériumfogyasztásukkal és a talaj bakteriális szennyezettségének csökkentésével jelentős hatásuk van a talaj életére.</span></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">'''''6. Eosentomon transitorium''''' ''' Berlese, 1908 – hajnalrovar (27:1)'''</span></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">Alig 1 mm testhosszúságú, világos sárgás-barnás színű félrovar. Kövek, korhadó fák kérge alatt, avarban és a talaj felső rétegében él. Gombafonalakat szívogat. Az elülső lábak sarló alakú karmával a táplálékot ragadja meg. A potroh nyolcadik hátlemezén oldalt nyíló mirigy ragacsos váladékát a támadójára fecskendezi.</span></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">''<br>''</span></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">'''Rend: '''<span>'''Diplura '''</span>'''– lábaspotrohúak'''</span></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">Mintegy 700 faj tartozikb ide világszerte, ebből hazánkban 10 fordul elő. Többségük 2-10 mm hosszú. Testük hosszúkás, féregszerű. Csápjuk hosszú, gyöngysorszerűen ízelt. Nincsenek szemeik. A potroh 1. vagy 2-7. szelvényén csökevényes potruhlábak, lábcsuták (stylus) vannak. A test végén található a két cerkusz. Ez lehet hosszú fonálszerű, vagy rövid, kampós. Ez utóbbi a zsákmány megragadására szolgál. Fénykerülők, talajban, mohapárnákban élnek, általában szaprofiták, de ragadozó (Japygidae: Japyx sp.) fajaik is vannak. Több évig élnek, a kifejlett állatok is vedlenek (mintegy 30 alkalommal).</span></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">'''''7. Campodea staphylinus ''''' '''Westwood, 1842 – fonálfarkú ősrovar (27:10)'''</span></p>
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;">4-15 mm hosszú, fehér színű. Csápja és fartoldaléka hosszú, honálszerű. Párás, nedves helyeken, kövek alatt, avarban él. Európa nagy részén előfordul.</span></p>
<p class="western" align="justify"><br></p>