https://zoology.unideb.hu/allatrendszertan-wiki-uj/index.php?action=history&feed=atom&title=%22H%C3%BCll%C5%91k_%E2%80%93_Reptilia%22 "Hüllők – Reptilia" - Laptörténet 2026-04-12T12:07:49Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.39.1 https://zoology.unideb.hu/allatrendszertan-wiki-uj/index.php?title=%22H%C3%BCll%C5%91k_%E2%80%93_Reptilia%22&diff=159&oldid=prev Adminisztrátor: 1 változat importálva 2023-02-16T14:08:29Z <p>1 változat importálva</p> <table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="hu"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2023. február 16., 16:08-kori változata</td> </tr> <!-- diff cache key wikidbuj-wkuj_:diff::1.12:old-158:rev-159 --> </table> Adminisztrátor https://zoology.unideb.hu/allatrendszertan-wiki-uj/index.php?title=%22H%C3%BCll%C5%91k_%E2%80%93_Reptilia%22&diff=158&oldid=prev hu>Wikiuser, 2022. január 8., 17:06-n 2022-01-08T17:06:45Z <p></p> <p><b>Új lap</b></p><div>&lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14pt;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Csoport&#039;&#039;&#039;: &#039;&#039;&#039;Amniota – Magzatburkosok&#039;&#039;&#039;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 12pt;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;[[&quot;Reptilia - Hüllők&quot;]]&#039;&#039;&#039;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;Alosztály: Anapsida – Halántékablak-nélküliek&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;Rend: &lt;span&gt;Testudines &lt;/span&gt;- Teknősalakúak&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;Család: &lt;span&gt;Emydidae &lt;/span&gt;- mocsáriteknős-félék&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;1. Emys orbicularis&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; - mocsári teknős&#039;&#039;&#039;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;Alosztály: Diapsida – Kettős-halántékablakúak&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;Alosztályág: Lepidosaurida&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;Rend: &lt;span&gt;Squamata&lt;/span&gt; – Pikkelyeshüllő-alakúak&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;Alrend: &lt;span&gt;Anguimorpha&lt;/span&gt; – Lábatlangyík-alkatúak&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;Család: &lt;span&gt;Anguidae&lt;/span&gt; – lábatlangyíkfélék&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;2. Anguis fragilis&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; – lábatlan gyík&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;Alrend: &lt;span&gt;Scincomorpha&lt;/span&gt; – Vakondokgyík-alkatúak&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;Család: &lt;span&gt;Scincidae &lt;/span&gt;– vakondokgyíkfélék&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;3. Ablepharus kitaibelii fitzingeri&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; – pannon gyík&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;Család: &lt;span&gt;Lacertidae&lt;/span&gt; – nyakörvösgyíkfélék&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;4. Podarcis muralis &#039;&#039;&#039;&#039;&#039; – fali gyík&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;5. Podarcis taurica &#039;&#039;&#039;&#039;&#039; – homoki gyík&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;6. Zootoca vivipara &#039;&#039;&#039;&#039;&#039; – elevenszülő gyík&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;7. Lacerta viridis&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; – zöld gyík&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;8. Lacerta agilis&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; – fürge gyík&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;Alrend: &lt;span&gt;Serpentes&lt;/span&gt; – Kígyó-alkatúak&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;Családsorozat: Colubroidea&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;Család: &lt;span&gt;Colubridae &lt;/span&gt;– siklófélék&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;9. Natrix natrix&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; – vízi sikló&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;10. Natrix tessellata &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;– kockás sikló&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;11. Zamenis longissimus (Elaphe longissima) &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;– erdei sikló&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;12. Coluber caspius&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; – haragos sikló&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;13. Coronella austriaca&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; – rézsikló&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;Család: &lt;span&gt;Viperidae&lt;/span&gt; – viperafélék&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;14. Vipera berus&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; – keresztes vipera&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;15. Vipera ursinii rakosiensis&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; – rákosi vipera&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;A hüllők az első, valódi, szárazföldi állatok; amelyek már szaporodásukat is teljes mértékben függetleníteni tudták a víztől.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Poikilotherm&#039;&#039;&#039;&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;, azaz változó testhőmérsékletű állatok.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;A legtöbb hazai hüllőfaj márciustól október közepéig-végéig aktív. A számukra kedvezőtlen telet kövek alatt, korhadó fákban, fakéreg alatt, kisemlősök járataiban, az iszapba betemetve, tehát fagymentes helyen vészelik át.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Legnagyobb faji diverzitásukat a trópusokon érik el.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Manapság ide sorolják a madarak (Aves) rendszertani kategóriáját is. (Diapsida / Sauria / Ornithosuchia / Aves)&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Szünapomorf bélyegeik: a koponya csontjainak bélyegei, csigolyajellemzők, a szem íriszmozgató harántcsíkolt izmai, kiszélesedő szabad idegvégződések és &lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;β-keratin&#039;&#039;&#039;&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt; az epidermiszben. A &lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;β-keratin&#039;&#039;&#039;&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt; csak a hüllőkre jellemző vegyület, ez alkotja a kemény szarupikkelyeket és pajzsokat.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;A hüllők bőre száraz, mirigyekben szegény.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;A Reptilia-n belül, a madarakon kívül, még két irányvonalat különböztethetünk meg:&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; style=&quot;margin-left: 50px;&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;1. az &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Anapsida&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; és&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; style=&quot;margin-left: 50px;&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;2. a &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Diapsida&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; irányvonalat.&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; style=&quot;margin-left: 50px;&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;Az &#039;&#039;Anapsidák&#039;&#039; koponyáján egy, a &#039;&#039;Diapsidákén&#039;&#039; két halántékablakot találunk. Előbbi csak a teknősöknél (&#039;&#039;Testudines&#039;&#039;), utóbbi, a krokodiloknál (&#039;&#039;Crocodylia&#039;&#039;) és a pikkelyes hüllőknél (&#039;&#039;Squamata&#039;&#039;), illetve még kifejezettebben a hidasgyíkoknál (&#039;&#039;Sphenodontidae&#039;&#039;) fordul elő.&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; style=&quot;margin-left: 50px;&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;A &#039;&#039;Diapsida&#039;&#039; típus evolúciós jelentősége, a koponya elemeinek nagyobb mozgékonyságában; illetve az állkapcsi izomzat átrendeződésének következtében, annak erőteljesebbé válásában van.&lt;/p&gt;<br /> [[file:img1641647150605.png|240x110px|top|thumb|Diapsid koponya]][[file:img1641569900800.png|250x114px|left|thumb|Anapsid koponya]]<br /> &lt;div class=&quot;thumb tleft&quot;&gt;&lt;/div&gt;<br /> &lt;p&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;<br /> <br /> <br /> *Fogaik lehetnek: &lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;pleurodont&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt; (a csont egyik oldalán lévő barázdában ülő), &lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;acrodont&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt; (a csont élén ülő), és &lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;thecodont&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt; (valódi fogmederben ülő) fogak.&lt;/span&gt;<br /> *&lt;strong style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Minden hazai hüllőfaj ragadozó&lt;/strong&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;, méretüktől, gyorsaságuktól és élőhelyüktől függő zsákmányt fogyasztanak (a kisebb gerinctelenektől a kisemlősökig); külföldi fajaik között azonban számos növényevő is akad.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> *&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Keringési rendszerük a kétéltűeknél jóval fejlettebb. Szívük két pitvarból és egy, három részre osztott; de még nem tökéletesen elválasztott kamrából áll (kivéve &lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Crocodylia)&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> *&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Idegrendszerük szintén fejlettebb a kétéltűeknél, jellegzetes idegrendszeri eredetű szervük a &lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;parietális szerv&#039;&#039;&#039;&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;, vagy &lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;„harmadik szem”&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;, az &lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;epitalamus &lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;egyik nyúlványa, amely a &lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;hidasgyíkoknál&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt; és néhány másik gyíkfajnál áttöri a koponya parietális részét, és valódi fényérzékelést szolgál.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;<br /> [[file:img1641581640151.png|216x219px|left|thumb|Hidasgyík, vagy tuatara (&#039;&#039;Sphenodon punctatus&#039;&#039;) koponyája &lt;em&gt; &lt;/em&gt;]][[file:img1641650723754.jpeg|180x217px|thumb|&#039;&#039;Anolis sp.&#039;&#039;]]&lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&#039;&#039;&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;&#039;&#039;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;<br /> <br /> &lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> <br /> &lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> <br /> &lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/span&gt;<br /> <br /> &lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> <br /> &lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;&lt;/span&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> &lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;A &lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Jacobson-féle szerv&#039;&#039;&#039;&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt; az orrüreg melléküregében található kémiai érzékszerv.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;A &lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;gödörszerv&#039;&#039;&#039;&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt; csak néhány kígyófajra&lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt; &lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;jellemző; infravörös tartományban érzékelő; az epidermiszben, az orrnyílás és a szemek között elhelyezkedő szerv.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> [[file:img1641645351832.png|thumb|left|262x200px]][[file:img1641614658321.jpeg|thumb|bottom|324x193px]]&lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;<br /> &#039;&#039;&lt;u&gt;&lt;/u&gt;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&lt;u&gt;&lt;/u&gt;&#039;&#039;&lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&#039;&#039;&lt;u&gt;Jacobson-szerv&lt;/u&gt;&#039;&#039;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;<br /> [[file:img1641637446660.jpeg|600x203px|center|thumb|Gödörszerv felépítése és helyzete]][[file:img1641629563927.jpeg|348x254px|center|thumb|Gödörszerv a Crotalus durissus dryniusnál]]<br /> <br /> <br /> **&lt;strong style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;Szaporodásuk:&lt;/strong&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt; Kloákájuk van. A megtermékenyítés belső, a krokodilok és a teknősök hímjeinek a kloáka alapjából kiemelkedő, középső állású párzószervük (&lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;&#039;&#039;&#039;penis&#039;&#039;&#039;&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;) van, míg a &lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;Lepidosauria&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt; tagjai egy pár &lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;&#039;&#039;&#039;hemipenis&#039;&#039;&#039;&lt;/em&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;t &lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;viselnek. Szaporodhatnak tojásokkal (&lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;&#039;&#039;&#039;oviparia&#039;&#039;&#039;&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;), amelyeknek héjába mész nem épül be, ezért ún. lágy héjú tojások; lehetnek elevenszülő (&lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;&#039;&#039;&#039;vivipar&#039;&#039;&#039;&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;), vagy &lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;&#039;&#039;&#039;ovo-vivipar &#039;&#039;&#039;&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;állatok. A tojásokat rakhatják a talajba ásott, vagy más állatoktól kisajátított üregbe, korhadó szerves anyagba (pl. komposzthalomba), partmenti iszapba stb. A hazai fajok többségénél a nászidőszak májusra, júniusra esik, az utódok pedig július augusztus folyamán jönnek a világra. Ivadékgondozás csak a krokodiloknál (&lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;Crocodylia&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;) és az óriáskígyóféléknél (&lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;Boidae&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;) figyelhető meg. Elsősorban a gyíkoknál gyakori az ivari kétalakúság, ez különösen nászidőszakban lehet jelentős. A párzást sokszor különböző figyelemfelkeltő viselkedések illetve a hímek territoriális párviadalai előzik meg.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;strong style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;Magyarországon minden hüllőfaj védett!&lt;/strong&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt; A legfőbb veszélyeztető tényező Európában élőhelyeik elpusztítása és a gázolás. A legtöbb hazai faj előfordulási területe szerencsére védettséget élvez. A rovarokat és más gerincteleneket fogyasztó fajoknál az ezek ellen használt vegyszerek okoznak gondot, a kígyókat pedig a szándékos pusztítás, agyonverés is fenyegetheti. A legtöbb hazai hüllőpopuláció helyzete stabil; számos, a Berni Egyezményben fokozottan védett faj állományai nálunk igen jó állapotban vannak. Van azonban néhány veszélyeztetett faj is, veszélyeztetettségük főként speciális élőhely igényükkel (&lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;homoki gyík&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;), elszigeteltségükkel (&lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;rákosi vipera, haragos sikló&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;), városközeli élőhelyeik beépülésével /&lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;pannon gyík&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;/ van kapcsolatban.&lt;br&gt;&lt;/span&gt;A hüllők védelme elsősorban élőhelyeik megóvásával, rehabilitációjával; újabb élőhelyek létesítésével (pl.: gyíkvárak); a lakosság informálásával; ritkábban fogságban történő szaporítással folyik. A kétéltűek számára létesített „békaalagutak” számos hüllő számára is biztonságosabbá teszik a forgalmas úttesteken történő áthaladást.<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;A Teknősök rendjére egységesen jellemző, hogy testüket egy hasi és egy háti csontos héj (&lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;plastron&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt; és &lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;carapax&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot; &gt;) védi a külső hatásoktól. Fogaik nincsenek, helyette éles szarukávával rendelkeznek.&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Felhasznált irodalom&#039;&#039;&#039;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span&gt;Dely, O., Gy.&lt;/span&gt; (1978): Hüllők – Reptilia. Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae). XX. 4. pp. 120.&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span&gt;Diesner, G.,&lt;/span&gt; és &lt;span&gt;Reiccholf, J.&lt;/span&gt; (1997) Kétéltűek és hüllők (Természetkalauz sorozat).- Magyar könyvklub, Budapest. 288 pp.&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span&gt;Korsós, Z. &lt;/span&gt;(1996) Amniota - Magzatburkosok: Hüllők. [Amniota: Reptiles.] - in: &lt;span&gt;Papp, L&lt;/span&gt;. (Szerk.): Zootaxonómia. Egységes jegyzet. Állatorvostudományi egyetem, Budapest. pp. 322-343&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span&gt;Puky, M., Schád, P. &amp; Szövényi G.&lt;/span&gt; (2005): Magyarország herpetológiai atlasza/Herpetological atlas of Hungary. Varangy Akciócsoport Egyesület, Budapest. pp. 207.&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;Felhasznált képek (2007-11-03):&lt;/p&gt;<br /> [http://commons.wikimedia.org/wiki/Image:Skull_anapsida.svg http://commons.wikimedia.org/wiki/Image:Skull_anapsida.svg][http://hu.wikipedia.org/wiki/Diapsida http://hu.wikipedia.org/wiki/Diapsida][http://www.acornnaturalists.com/store/TUATARA-SKULL-REPLICA-P3166C327.aspx http://www.acornnaturalists.com/store/TUATARA-SKULL-REPLICA-P3166C327.aspx][http://home.att.net/~larvalbugbio/anole.html http://home.att.net/~larvalbugbio/anole.html][http://www.science-art.com/image.asp?id=1407&amp;search=1 http://www.science-art.com/image.asp?id=1407&amp;search=1][http://www.worldbook.com/wb/Students?content_spotlight/reptiles/body_sense http://www.worldbook.com/wb/Students?content_spotlight/reptiles/body_sense][http://www.physorg.com/news76249412.html http://www.physorg.com/news76249412.html][http://www.herpbreeder.com/worldspecies/Snakes/vipers/crotalus.htm http://www.herpbreeder.com/worldspecies/Snakes/vipers/crotalus.htm]&lt;br&gt;</div> hu>Wikiuser