https://zoology.unideb.hu/allatrendszertan-wiki-uj/index.php?action=history&feed=atom&title=%E2%80%9EPlecopterida_kl%C3%A1dusz%E2%80%9D 2026-04-11T20:44:14Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.39.1 https://zoology.unideb.hu/allatrendszertan-wiki-uj/index.php?title=%E2%80%9EPlecopterida_kl%C3%A1dusz%E2%80%9D&diff=75&oldid=prev 2023-02-16T14:08:27Z

<p>1 változat importálva</p> <table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface"> <tr class="diff-title" lang="hu"> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2023. február 16., 16:08-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-notice" lang="hu"><div class="mw-diff-empty">(Nincs különbség)</div> </td></tr></table>

Adminisztrátor https://zoology.unideb.hu/allatrendszertan-wiki-uj/index.php?title=%E2%80%9EPlecopterida_kl%C3%A1dusz%E2%80%9D&diff=74&oldid=prev 2022-02-13T13:21:47Z

<p></p> <p><b>Új lap</b></p><div>&lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;left&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Alosztály: Neoptera&#039;&#039;&#039;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; lang=&quot;de-DE&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 12pt;&quot; &gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Csoport: Polyneoptera&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 12pt;&quot;&gt;&#039;&#039;&lt;u&gt;„&lt;span lang=&quot;de-DE&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Plecopterida kládusz”&#039;&#039;&#039;&lt;/span&gt;&lt;/u&gt;&#039;&#039;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 12pt;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Rend: PLECOPERA – Álkérész-alakúak&#039;&#039;&#039;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 12pt;&quot;&gt;Az álkérészek hengeres, vagy kissé lapított testű szárnyas rovarok. Közel egyforma méretű elülső és hátulsó szárnyaik nyugalmi helyzetben laposan borítják potrohukat. Hosszú csápjaik előre állnak, potrohuk végén két fonálszerű &#039;&#039;cerkuszt&#039;&#039; találunk. Általában sötétek, barnás színezetűek, ritkán zöldesek. Az imágóknak erős rágó szájszervük van, de kifejlett korban keveset táplálkoznak. A kifejlet rovarokkal leginkább tavasszal találkozhatunk, amint patakok mentén köveken, faágakon futkosnak. Annak ellenére, hogy elég jó repülők, csak ritkán kapnak szárnyra.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 12pt;&quot;&gt;Lárváik vízben fejlődnek, fejlődési idejük általában 1 év, csak a &#039;&#039;Perlidae&#039;&#039; család tagjai fejlődnek 1-3 évig. Szinte kivétel nélkül áramló vizekben élnek, rendkívül oxigénigényesek, csak néhány fajuk fejlődik lassan folyó vagy állóvizekben. A kisebb termetűek növényi anyagokkal táplálkoznak, a nagyobbak ragadozók. Nagyon érzékenyek a vízszennyezésre. Az imágók ritkán távolodnak el messzebbre a vizektől. Kikelésének folyamata hasonlít a szitakötőkére, a lárva köveken, vízből kinyúló ágakon, vízinövények víz feletti részén alakul át. Az imágó rövid életű. Általában alkonyatkor repülnek. A párzás után a nőstény hamarosan lerakja a petéket patakok, források öblöcskéibe.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 12pt;&quot;&gt;Világszerte mintegy 2000 fajuk ismert, Európában 250, hazánkban kb. 50 faj fordul elő.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 12pt;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Család:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;Perlidae – Nagyálkérészek&#039;&#039;&#039;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 12pt;&quot;&gt;Nagytermetű, sárgásbarna-sötétbarna színű, nagy szárnyfelületű, jól repülő fajok tartoznak ide. Elülső szárnyaik hosszúak, nyugalomban a test hátoldalán laposan nyugszanak és végük a potroh csúcsán jóval túlnyúlik.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 12pt;&quot;&gt;A lárvák gyakran több évig fejlődnek.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&lt;span style=&quot;font-size: 12pt;&quot;&gt;&#039;&#039;1. Perla maxima&#039;&#039; (Scopoli, 1763) – óriás álkérész (28:7)&lt;/span&gt;&#039;&#039;&#039;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 12pt;&quot;&gt;Nagytermetű, 16-27 mm hosszúságú faj. Tora fényes barna, potroha háta sárga. Csápjai halványbarnák, lábai és cerkuszai okkersárgák. Egész Európában elterjedt, hegyvidéki patakok nyíltabb szakaszai közelében él. Lárvája ragadozó, férgekkel, boharákokkal, rovarlárvákkal táplálkozik. Három évig fejlődik.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 12pt;&quot;&gt;&lt;br&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;2. Nemoura cinerea&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039; (Retzius, 1783) – közönséges álkérész&#039;&#039;&#039;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</div>

hu>Wikiuser