Adminisztrátor: 1 változat importálva

2023-02-16T14:08:26Z

1 változat importálva

← Régebbi változat	A lap 2023. február 16., 16:08-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Wikiuser, 2022. január 12., 14:41-n

2022-01-12T14:41:38Z

Új lap

'''Fej (caput) és függelékei ('''6 szelvényből áll)
 
A szájnyílás elhelyezkedése szerint lehet:
*hypognath: a fej a test hossztengelyére merőleges – „alul-szájasok” (pl. skorpiófátyolkák – Mecoptera; egyenesszárnyúak – Orthopteroidea); 
*prognath: a fej a test hossztengelyével esik egybe – „elöl-szájasok” (pl. szitakötő lárvák – Odonata; futóbogarak – Carabidae). 
(Átmeneti esetek lehetségesek.)
[[file:img1641754877713.jpeg|418x199px|center|thumb]] 
Kívülről varratok mentén összeforrt fejtok (capsula) borítja, ami a fej csápok és szájszervek nélküli része.
Részei:
*fejtető (vertex) 
*homlok (frons) 
*fejpajzs (clypeus) 
*felső ajak (labrum) 
*nyakszirt (occiput) 
*torok (gula) 
*pofák (genae) 
A fejszelvények és függelékeik:


1. szelvény (csúcsszelvény): felső ajak (labrum) 

2. szelvény (csápszelvény): páros csáp (antennae) 
3. szelvény (szájszelvény): száj (os) – eredetileg a 2. pár csáp szelvénye (ld. rákok – Crustacea)

4. szelvény: páros rágó (mandibulae)

5. szelvény: páros állkapocs (maxillae)

6. szelvény:  alsó ajak (labium)

(4-6. szájmögötti szelvények, a szájszerv (instrumentum cibarium) módosult, végtageredetű részeit hordozzák.) Az 1-3. fejszelvény beidegzését a 3 dúcpárból létrejött garatfölötti dúc, a 4-6. fejszelvény beidegzését a szintén 3 dúcpárból létrejött garatalatti dúc biztosítja. 
[[file:img1641744748030.png|600x600px|center|thumb]]

'''A fej függelékei'''

'''I. Szemek:'''
*összetett szem (oculus compositus): dorzolaterálisan helyezkedik el, ommatidiumokból áll (100-30000 db), kitingyűrű (ocularis sclerit) veszi körül. Képlátásra alkalmas, térbeli felbontóképessége a szerkezettől függ, időbeli felbontóképessége magas. UV sugárzás és bizonyos színek érzékelésére képes. 
*pontszem (ocellus): egylencsés, kicsiny látószerv, mely többnyire iránylátásra alkalmas. Lehet: 
***középszem (ocellus medialis): az összetett szemek között helyezkednek el, a fejlett szárnyas rovaroknál általában 2-3 darab. Számuk és elhelyezkedésük fontos határozóbélyeg. 
***oldalszem (ocellus lateralis): az összetett szemek helyén előforduló egyszerű szemek a teljes átalakulással fejlődő rovarok lárváin. (Megtalálható még a soklábúakon és a pókszabásúakon.) 
'''II. Csápok'''
Típusai:
*ízelt: minden íz (az utolsót kivéve) saját izomzattal rendelkezik (pl. ősrovarok –Archeognatha, soklábúak – Myriapoda); 
*ostorcsáp (gyűrűzött vagy heteronom): a csápízek nem rendelkeznek külön izomzattal. 
Részei:
*csáptő íz (scapus); 
*csápcsukló íz (pedicellus); 
*csápostor (flagellum). [[file:img1641789589769.png|300x600px|thumb]] 
Az ostorcsáp altípusai:

A. fonalas (pl. szöcskék – Tettigoniodea); 
B. gyöngysorszerű (pl. fonalfarkú ősrovar – Campodea staphylinus); 
C. fejecskés (pl. fénybogarak – Nitidulidae; dögbogarak – Silphidae); 
D. bunkós (pl. nappali lepkék – Rhopalocera); 
E. serteszerű (pl. szitakötők – Odonata); 
F. fűrészes (pl. díszbogarak – Buprestidae); 
G. fésűs (pl. fésűs fenyődarázs – Diprion pini); 
H. dupla fésűs (pl. szövőlepkék – Saturniidae); 
I. tollas (pl. árvaszúnyogok – Chironomidae); 
J. szálkás (pl. zengőlegyek – Syrphidae; igazi legyek – Muscidae); 
K. bibeszálas (pl. kószalegyek – Rhagionidae; rablólegyek – Asilidae); 
L. lemezes (pl. ganéjtúrók – Scarabaeidae, cserebogarak – Melolonthidae);

M. legyezőszerű (pl. ganéjtúrók – Scarabaeidae, cserebogarak – Melolonthidae); 

N. térdes (pl. hangyák – Formicidae). Bizonyos rovaroknál a 2. csápízen (pedicellus) ún. Johnston-féle szerv található. Ennek funkciója változatos: szúnyogoknál hallószervként, más rovaroknál áramlás- (pl. kétszárnyúak – ''Diptera'', méhek – ''Apidae'') és rezgésérzékelőként (pl. keringőbogarak – ''Gyrinidae'') működik.

 '''III. Szájszervek:'''
 
Elhelyezkedés alapján:
*entognath: a szájszerv a fejtokban helyezkedik el (ld. Parainsecta)
*ectognath: a szájszerv kívülről ízesül a fejtokhoz (ld. rovarok – Insecta). [[file:img1642063433471.png|3000x6000px|center|thumb]]
Alaptípusai:
1. '''rágó szájszerv''': a rovar szájszerv ősi típusa, szilárd táplálék fogyasztására alkalmas.
Pl. bogarak – ''Coleoptera'', egyenesszárnyúak – ''Orthopteroidea'', termeszek – ''Isoptera'', fogólábúak – ''Mantoptera'', csótányok – ''Blattoptera'' stb.
Ízesülés szerint:
*monocondyleus: a rágó a fejhez (a lábszár a combhoz) egy bütyök révén ízesül (ld. ugró ősrovarok – Machilidae); 
*dicondyleus: a rágó a fejhez (a lábszár a combhoz) két bütyökkel ízesül (ld. pikkelykék – Zygentoma, elsődlegesen szárnyasak – Pterygota). 
Felépítés:
Végtageredetű függelékek:
*rágó (mandibula): páros, erősen szklerotizált, fogazott vagy fűrészes belső él, a két fél gyakran aszimmetrikus; 
*állkapocs (maxilla): páros (állkapocstő – cardo, állkapocsnyél – stipes, belső karéj –lacinia, külső karéj – galea, állkapcsi tapogató – palpus maxillaris); 
*alsó ajak (labium): páratlanná összeolvadt (álltő – submentum, áll – mentum) és páros részei vannak (nyelv – glossa, fióknyelvek – paraglossa, ajaktapogatók – palpus labialis); 
Nem végtageredetű függelékek:
*felső ajak (labrum) 
*garat (pharynx) 
*belső ajak (hypopharynx) 
[[file:img1642069419019.png|3000x6000px|center|thumb]]

2. '''nyaló''': folyékony táplálék fogyasztására alkalmas.
Pl. hártyásszárnyúak – ''Hymenoptera''.
Felépítés:
*a rágók elvesztik funkciójukat; 
*a megnyúlt alsó ajak egy hosszú, szőrös kitincsövet képez, ezen keresztül szívja fel az állat a táplálékot, ennek a végén található egy homorú kitinlemez, ez az ún. nyalókorong (flabellum); 
*az állkapcsi tapogatók erősen redukálódtak. 
 
3. '''szívó'''
Pl. lepkék – ''Lepidoptera''
Felépítés:
*a külső állkapcsi karéjok (galea) összenövéséből egy szívócső jön létre, ez a pödörnyelv (haustellum), amit az állat csak táplálkozáskor nyújt ki; 
*a külső állkapcsi karéjok és a dúsan szőrözött ajaktapogatók (melyek feladata a pödörnyelv védelme) kivételével a többi szájszerv rész erősen redukálódott. 
 
[[file:img1642095385639.png|3000x60000px|center|thumb]]

4. '''szúró-szívó''': növények és állatok testének megsebzésére és testnedveik kiszívására alkalmas.
Altípusai:
*szúró kétszárnyúak (6 szúróserte): a tulajdonképpeni szúrósertéket a keresztmetszetben patkó alakú alsó ajak veszi körül, ami szúrás közben szögben hátrahajlik és ráfekszik a gazda bőrének felületére. A szuronyszerű szúróserték – a vér felszívására alkalmas csővé alakult felső ajak, a páratlan, nyálcsatornával áttört hypopharynx, valamint a páros rágók és állkapcsok – együttesen alkotják a szívókát, amihez állkapcsi tapogatók csatlakoznak. (A magasabbrendű legyek szívókája általában puha, csőszerű szerv, amelynek legnagyobb részét az alsó ajak alkotja, és a végén rácsos szerkezetű ajakpárna helyezkedik el, amit apró csövecskék törnek át. Ezeken keresztül egyrészt nyál folyik a táplálék felületére, hogy azt elfolyósítsa, másrészt ezeken a csövecskéken áramlik a felszívott tápláléknedv a szájnyíláshoz.) 
*szipókás rovarok (4 szúróserte): szájszervük a fej elején eredő, az alsó ajakból alakult 3 vagy 4 ízű csőből (rostrum) és a benne futó, egymáson csúsztatva mozgatható szúrósertékből áll, mely utóbbiak a mandibulákból és maxillákból alakultak ki. A belső állkapcsi serték mozgathatóan kapcsolódnak egymáshoz, és két egymás mögött fekvő hosszanti csatornát hoznak létre: 
***az egyiken a nyál folyik a táplálék felé (nyálcsatorna): „poloskaszóró” (szívó-nyomó pumpa) segítségével nyomul a nyál a sebbe; 
***a másikon szívja a poloska a táplálékból a nedveket (táplálékcsatorna): a nyállal kevert folyékony táplálék a garatpumpa segítségével szívódik fel. 
Szájszervüket nyugalmi állapotban a hasoldalra – rendszerint egy barázdába – csapva tartják. A rovar a megfelelő szúráshelyet a rostrum végén levő érzőszőrökkel keresi meg. 
[[file:img1642025242835.png|3000x6000px|center|thumb]]

Fej (caput) - Laptörténet

Adminisztrátor: 1 változat importálva

hu>Wikiuser, 2022. január 12., 14:41-n