https://zoology.unideb.hu/allatrendszertan-wiki-uj/index.php?action=history&feed=atom&title=K%C3%BCltakar%C3%B3Kültakaró - Laptörténet2026-04-14T10:40:37ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.39.1https://zoology.unideb.hu/allatrendszertan-wiki-uj/index.php?title=K%C3%BCltakar%C3%B3&diff=63&oldid=prevAdminisztrátor: 1 változat importálva2023-02-16T14:08:27Z<p>1 változat importálva</p>
<table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface">
<tr class="diff-title" lang="hu">
<td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td>
<td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2023. február 16., 16:08-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-notice" lang="hu"><div class="mw-diff-empty">(Nincs különbség)</div>
</td></tr></table>Adminisztrátorhttps://zoology.unideb.hu/allatrendszertan-wiki-uj/index.php?title=K%C3%BCltakar%C3%B3&diff=62&oldid=prevhu>Wikiuser, 2022. február 7., 13:12-n2022-02-07T13:12:58Z<p></p>
<p><b>Új lap</b></p><div><p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;" >'''Kültakaró - exoskeleton'''</span></p><br />
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;" >Anatómiai részei:</span></p><br />
*<span style="font-size: 12pt;" >alaphártya</span><br><br />
*<span style="font-size: 12pt;" >epidermis=hypodermis (sejtes réteg)</span><br><br />
*<span style="font-size: 12pt;" ><span>cuticula (nem sejtes réteg, amelynek a színe egy saját és egy interferencia színből tevődik össze):</span><span></span></span><br />
:::<span style="font-size: 12pt;" >-- epicuticula</span><br />
:::<span style="font-size: 12pt;" >-- exocuticula</span><br />
:::<span style="font-size: 12pt;" >-- endocuticula (utóbbi kettő: procuticula)</span><br />
[[file:img1641830041120.png|500x500px|center|thumb]]<br />
<br />
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;" >Szelvényesen helyezkedik el, vedlések révén meghatározott időközönként cserélődik.</span></p><br />
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;" >A vedlésperiódusok hormonális szabályozás alatt állnak.</span></p><br />
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;" >Az előtori mirigy <u>ekdizont</u> termel, amely a periférikus szövetekben alakul át aktív metabolitjává, 20-OH ekdizonná. Ez utóbbi a posztembrionális fejlődés alatt a vedlést szervezi meg. Citoszolikus receptoraihoz kapcsolódva bejut a sejtmagokba, ahol génaktivitást vált ki, és így elindítja a vedlésben szerepet játszó főbb enzimek (kitináz, b-acetil-glükózamináz, DOPA-dekarboxiláz stb.) szintézisét. A lárva/imágó átalakuláskor az előtori mirigy ekdizon-szintetizáló szerepét többnyire a petefészek és a herék veszik át.</span></p><br />
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;" >A vedlés folyamatában ugyancsak szerepet játszó <u>juvenilis hormonok</u> szintézisét általában a páros corpus allatum végzi. A juvenilis hormonnak a posztembrionális fejlődés során a juvenilis karakterek visszatartásában van szerepe. Vedléskor – szintén génaktivitás elindításával – az új kutikula minőségét határozza meg. A vérnyirokban való jelentős előfordulásakor lárva/lárva-, alacsony előfordulásakor lárva/báb-, hiányakor báb/imágó-típusú vedlésre kerül sor.</span></p><br />
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;" >A tágabb értelemben vett vedlés lépései:</span></p><br />
*<span style="font-size: 12pt;" >A hipodermisz osztódik.</span><br><br />
*<span style="font-size: 12pt;" >Apolízis: a régi kutikula elválik a hipodermisztől, mely utóbbi proenzimekben gazdag vedlési gélt választ ki az ekzuviális térbe.</span><br><br />
*<span style="font-size: 12pt;" >Kutikulin szekréció: új kutikulin-lemez (amely később az új kutikulát védi az enzimek bontó hatásától) és alatta kitinpolimeráz enzimben gazdag membránrészek jönnek létre.</span><br><br />
*<span style="font-size: 12pt;" >Prokutikula szekréció: a vedlési gélben a proenzimek aktiválódásával a régi kutikula részleges bontásával és visszaszívódásával kerül sor az új prokutikula kiépítésére.</span><br><br />
*<span style="font-size: 12pt;" >Preekdiziális folyamatok: bizonyos kutikuláris szervek (lárvális légzőnyílások, rágók, állábak kapaszkodó horgai stb.) hamarabb kiépülnek.</span><br><br />
*<span style="font-size: 12pt;" >Ekdízis: az új prokutikula (szklerotizáció és melanizáció előtt levő kutikula) kiépülését követően a régi eldobásra kerül.</span><br><br />
*<span style="font-size: 12pt;" >Fibrillogenezis: a prokutikula struktúrálódása (és kiterjedése).</span><br><br />
*<span style="font-size: 12pt;" >Szklerotizáció: a vázfehérjék katekolaminokkal való kapcsolódással létrehozzák a szklerotint, ami a kitin-mátrixhoz kapcsolódva megkeményíti azt.</span><br><br />
*<span style="font-size: 12pt;" >Melanizáció: a kutikulába festékanyagok épülnek be, amely után kialakul a végleges kutikulára jellemző szerkezet és színezet.<br></span><br><br />
<p class="western" align="justify"><span style="font-size: 12pt;" >Hártyás részek által összekapcsolt vagy összeforrt kitinpajzsok (scleritek) alkotják:</span></p><br />
*<span style="font-size: 12pt;" >hátlemez (tergit)</span><br><br />
*<span style="font-size: 12pt;" ><span>h</span>aslemez (sternit)</span><br />
*<span style="font-size: 12pt;" >oldallemez (pleurit)</span><br><br />
[[file:img1641824739452.jpeg|315x159px|center|thumb]]</div>hu>Wikiuser