Adminisztrátor: 1 változat importálva

2023-02-16T14:08:28Z

1 változat importálva

← Régebbi változat	A lap 2023. február 16., 16:08-kori változata
(Nincs különbség)

hu>Wikiuser, 2022. február 21., 12:32-n

2022-02-21T12:32:25Z

Új lap

''' Rend: ''''''STREPSIPTERA'''''' – legyezőszárnyúak '''
[[file:img1645521813492.jpeg|298x175px|center|thumb]]

 (Kirby 1813-ban sodortszárnyúak néven írta le őket. Az elnevezés a csökevényes elülső szárnyakkal kapcsolatos: ezek a kis csonkok csavarodottaknak tűnnek a rovargyűjteményekben feltűzve, de ez csak a kiszáradás eredménye.) 
**Valamennyien rovarparaziták. Ismert legyezőszárnyú-gazdák: 1. pikkelykék –''Zygentoma''; 2. csótányok – ''Blattoptera''; 3. fogólábúak – ''Mantoptera''; 4. tojócsövesek –''Ensifera''; 5. tojókampósok – ''Caelifera''; 6. levélbolhák – ''Psyllina''; 7. kabócák –''Fulgoromorpha'' (pajzsoskabócák – ''Issidae'', bordásfejű kabócák – ''Dyctiopharidae'', sarkantyúskabócák – ''Delphacidae)'', ''Cicadomorpha'' (mezeikabócák – ''Cicadellidae''); 8. poloskák – ''Heteroptera''; 9. kétszárnyúak – ''Diptera'' (pl. fúrólegyek – ''Tephritidae''); 10. hártyásszárnyúak – ''Hymenoptera ''(hangyák – ''Formicidae'', társas redősszárnyú-darazsak – ''Vespidae'', kaparódarazsak – ''Sphecidae'', ősiméhek – ''Colletidae'', karcsúméhek – ''Halictidae'', bányászméhek – ''Andrenidae''); 
**Erőteljes ivari dimorfizmus. 
***Hímek: 
****0.5-6 mm. 
****Rágó szájszerv, de a kifejlett állat nem táplálkozik. 
****Többágú, nagy felületű csápok, rajtuk sűrűn szaglósejtek. 
****Az elülső szárny csökevényes, disztális vége felfújt. Sajátos érzékszervek, repülés közben élénken mozognak és megadják a szárnyak csapásának sajátos ütemét. Ennek megfelelően a középtor mérsékelten fejlett. 
****A megnagyobbodott utótor fogadja be a hátulsó szárnypár mozgatásához szükséges erőteljes izomzatot. 
****A hátulsó szárnyaknak csak hosszanti ereik vannak. Nyugalmi helyzetben legyezőszerűen összehajtogatva a test hossztengelyében hátrafelé irányulva lesimulnak. 
****A hímek a nőstényeket feromonok (a nőstények Nasszonov-féle mirigyei termelik) és látásuk segítségével találják meg. (Kb. 50 ommatidiumból álló szemeik vannak. A vizuális információ feldolgozásában agylebenyeik kb. 75%-a vesz részt.) 
****Rövid ideig élnek, párzás után rövidesen elpusztulnak. 
***Nőstények: 
****0.5-26 mm. 
****Ivaréretten sem valódi imágók, hanem neoténiás alakok. Szárnyakkal nem rendelkeznek. Belső szerveik is erősen visszafejlődtek, csupán gyengén fejlett trachearendszerük van meg, valamint a leegyszerűsödött idegrendszer és a lüktető szív. A tápcsatorna csökevényes. A petefészek és a petevezeték hiányos, a peték a potroh belsejében szórtan helyezkednek el. Külső ivarszerveik nincsenek. Egyéb lárvakori bélyegeiket is jórészt megőrzik. 
**Egyedfejlődésük holometabolia. A gazdaállat által látogatott virágokról a virágporral együtt a fiatal lárvák (amelyek a potrohvégen levő serték segítségével ugrani is tudnak – akár a testhossz 50-szeresét is) elszállítódnak a gazdaállat fészkébe. Itt befurakszanak a fiatal lárvákba és azonnal megvedvedlenek (csápok, lábak, szemek elvesztése). A gazda testüregében fejlődnek tovább: a potrohban mozognak a laza szövetek között, elöl nyitott belükbe szivogatják a gazda szövet- és testnedveit. A gazdaállat kutikulájának közelébe kerülve a lárvák: 
***kifurakszanak, bebábozódnak és imágóvá alakulnak – ''Mengenillidae ''(Párosodás során a hím párzótagját egyszerűen beszúrja a testfalon keresztül a nőstény potrohába.) '''vagy''' 
***a gazdaállatban maradó nőstények csak a feji véget tolják a külvilágba, a hímek szárnyas imágóként kerülnek ki a gazdaállatból. A nőstények ventrális oldalának egy része elválik a pupáriumtól (amiben egyébként egész életüket töltik). Ezen a helyen formálódik a költőtasak, amely a fejtor (fej+1. torszelvény) hátsó széle közelében egy hasítékkal nyílik. Ebbe a költőtasakba torkollanak az ivarjáratok, amelyeket kezdetben vékony hártya zár le a testüreg felé. Ha az elsődleges lárvák megértek, akkor átfúrják az ivarjáratok hártyáját, majd az ivarjáratok önálló ritmikus lüktetésnek indulnak, és a lárvákat a testüregből a költőtasakba pumpálják. Az így kikerült lárvák feszesre töltik a csatornát, míg végül az anyaállat potroha kiürül. Ekkor a költőtáska-járatot elöl lezáró finom hártya szétpattan, és a lárvák egymás után hagyják el a költőtasakot. Rákerülnek annak a gazdaállatnak a potrohára, amelyben az anya teste rejtőzik, majd rászóródnak a gazdaállat által látogatott virágokra. (Párosodás során a hím párzószerve a nőstény potrohát a költőtasak-járaton keresztül éri el.) 
[[file:img1645544139424.jpeg|362x157px|center|thumb]] 
 
**Stylopizáció: legyezőszárnyúak általi parazitáltság, ami áltában nem jár a gazdaállat pusztulásával, de külsőleg is észlelhető változások jelentkezhetnek a gazda testén (pl. szőrzethez, színezethez, szárnyerezethez, ivarmirigyekhez kapcsoltan), de okozhatja a gazdaállat terméketlenné válását, csökkent mozgásképességét, esetleg röpképtelenségét, gombás fertőzéseit, és viselkedésbeli változásokat is létrehozhat. 
**Kb. 560 fajuk közül Magyarországon 40 él. 
'''Család: ''''''Elenchidae'''


'''''1. Elenchus tenuicornis'''''''' '''(Kirby, 1815) A hím nyúlvánnyal ellátott 3. csápíze összeolvad a rövid 4. és a megnyúlt 5. ízzel, a 6. íz erősen meghosszabbodott. A hím összetett szemében 20-22 ommatidium van. Európai elterjedésű. Észak-Európában 1, Közép-és Nyugat-Európában 2, Dél-Európában pedig 3 nemzedéke van. Kabócákat parazitál (sarkantyúskabócák – ''Delphacidae'', mezeikabócák – ''Cicadellidae)''. Magyarországon általánosan elterjedt, a leggyakoribb legyezőszárnyú rovar.
 
'''Család: ''''''Xenidae'''


'''''2. Xenos vesparum '''''Rossius, 1793''' ''''''''– ''''''''darázskedvelő legyezőszárnyú''' A hím csápjának 3. ízén nyúlvány van, a 4. íz rövid vagy az 5. ízzel egybeolvadt. A hím összetett szemében mintegy 65 ommatidium van. Csaknem az egész Palearktikumban elterjedt, különösen Közép-Európában gyakori. Magyarországon is számos lelőhelye ismert. Imágói júliustól szeptemberig találhatók meg. Nőstényei redősszárnyú darazsakat (''Polistes'' spp.) parazitálnak. Univoltin.

Rend: STREPSIPTERA – legyezőszárnyúak - Laptörténet

Adminisztrátor: 1 változat importálva

hu>Wikiuser, 2022. február 21., 12:32-n