https://zoology.unideb.hu/allatrendszertan-wiki-uj/index.php?action=history&feed=atom&title=T%C3%B6rzs%3A_Nemertea_%E2%80%93_Zsin%C3%B3rf%C3%A9rgek 2026-04-14T09:01:27Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.39.1 https://zoology.unideb.hu/allatrendszertan-wiki-uj/index.php?title=T%C3%B6rzs:_Nemertea_%E2%80%93_Zsin%C3%B3rf%C3%A9rgek&diff=19&oldid=prev 2023-02-16T14:08:24Z

<p>1 változat importálva</p> <table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="hu"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2023. február 16., 16:08-kori változata</td> </tr> <!-- diff cache key wikidbuj-wkuj_:diff::1.12:old-18:rev-19 --> </table>

Adminisztrátor https://zoology.unideb.hu/allatrendszertan-wiki-uj/index.php?title=T%C3%B6rzs:_Nemertea_%E2%80%93_Zsin%C3%B3rf%C3%A9rgek&diff=18&oldid=prev 2022-01-03T17:51:21Z

<p></p> <p><b>Új lap</b></p><div>&lt;p class=&quot;western&quot; style=&quot;text-align: left;&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Törzs: NEMERTEA – &#039;&#039;&#039;&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Times new Roman, serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Zsinórférgek&#039;&#039;&#039;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;<br /> <br /> &lt;br&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Testük zsinórhoz hasonló.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Belső szerveiket bőrizomtömlő veszi körül.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;A külső hámréteg csillós, alatta az izom hosszanti és kersztirányú rostokból áll.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Bélcsatornájuk háromszakaszos. A végbélnyílás a test végén található.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Jellegzetes szervük az ektodermális eredetű proboscis (ormány). Ez a szerv gyakran hosszabb, mint maga a test. Rajta méregmiriggyel összekötött szúróserték lehetnek (&lt;/span&gt;&lt;em style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Enopla&lt;/em&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;).&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Kiválasztószervük protonephridium.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Keringési rendszerük zárt.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Idegrendszerük 2 pár – dorsalis és ventralis – idegdúcból, garatideggyűrűből és hosszanti idegtörzsekből áll.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Szinte kivétel nélkül váltivarúak&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;A fajok nagy része tengerekben él, de vannak édesvízi, és szárazföldi fajaik is.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Általában ragadozók, de egyesek rákok és kagylók kopoltyúüregeében élősködnek.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> **&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Kb. 850 fajuk ismert.&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Osztály: &#039;&#039;&#039;&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;Anopla&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;23.&#039;&#039; Lineus longissimus&#039;&#039; (Gunnerus, 1770) – óriási zsinórféreg&#039;&#039;&#039;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;Akár 30m-esre is megnőhet, de testének vastagsága nem haladja meg az 1cm-t. Az Atlanti-óceán európai partjainál kövek alatt összetekeredve találhatunk rá. Főként éjjel, dagály idején hagyja el rejtekhelyét és indul vadászni.&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039; Osztály: &#039;&#039;&#039;&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;Enopla&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;24. &#039;&#039;Prostoma graecense&#039;&#039; (Böhmig, 1892) – gráci zsinórféreg&#039;&#039;&#039;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;1-2 cm-es, pirosas színű. Főként az aljzaton kövek vagy növények között tartózkodik. Gyűrűsférgekkkel és kisebb állatokkal táplálkozik. Hímnős. Széles elterjedési területtel rendelkező faj: Amerikában, Európában, Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában, és Új-Zélandon fordul elő. Nálunk a Balaton sekély vizű partszegélyén és a Tiszában kövek alatt találkozhatunk vele.&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;</div>

hu>Wikiuser