https://zoology.unideb.hu/allatrendszertan-wiki-uj/index.php?action=history&feed=atom&title=T%C3%B6rzs%3A_Rotifera_%E2%80%93_Kerekesf%C3%A9rgek 2026-04-14T22:21:55Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.39.1 https://zoology.unideb.hu/allatrendszertan-wiki-uj/index.php?title=T%C3%B6rzs:_Rotifera_%E2%80%93_Kerekesf%C3%A9rgek&diff=23&oldid=prev 2023-02-16T14:08:24Z

<p>1 változat importálva</p> <table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface"> <tr class="diff-title" lang="hu"> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2023. február 16., 16:08-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-notice" lang="hu"><div class="mw-diff-empty">(Nincs különbség)</div> </td></tr></table>

Adminisztrátor https://zoology.unideb.hu/allatrendszertan-wiki-uj/index.php?title=T%C3%B6rzs:_Rotifera_%E2%80%93_Kerekesf%C3%A9rgek&diff=22&oldid=prev 2022-01-09T14:20:51Z

<p></p> <p><b>Új lap</b></p><div>&lt;p class=&quot;western&quot; style=&quot;text-align: left;&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Törzs: Rotifera – &#039;&#039;&#039;&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Kerekesférgek&#039;&#039;&#039;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; style=&quot;text-align: left;&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;<br /> ***&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Igen aprók, 40-2000 μm.&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;<br /> ***&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;A törzsbe tartozó fajok közös jellemzője, hogy nincs bőrizomtömlőjük, légzőszervük, és keringési rendszerük.&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;<br /> ***&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Testükön fej, törzs és láb különíthető el.&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;<br /> ***&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;A kerékszerv leglényegesebb része a fej hasi oldalán elhelyezkedő csillóskorong, amelynek közepén van a szájnyílás.&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;<br /> ***&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Az állat törzsét változatos felépítésű kutikula borítja, amely lehet lágy vagy szilárd, olykor függelékeket visel.&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;<br /> ***&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;A láb a fajok egy részénél hiányzik (planktonikus fajok), ha van gyűrűszerű ízekre tagolt, mozgatható. Lehet araszoló, ugró, rögzítő, vagy úszó láb. A lábban megtalálható mirigyek ragadós váladékával rögzítik magukat az aljzathoz.&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;<br /> ***&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Garatjuk vagy rágógyomruk legfontosabb része a rágókészülék (mastax), ami lemezekből, fogakból, és hozzájuk tartozó izmokból, idegekből mirigyekből áll. Alakja formája az állat táplálkozásától függ.&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;<br /> ***&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Az O&lt;/span&gt;&lt;sub&gt;2&lt;/sub&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt; felvétele a kültakarón keresztül történik.&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;<br /> ***&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Kiválasztószervük a páros elővesécske, fontos szerepe van a vízháztartásban.&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;<br /> ***&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Az idegrendszer részei az agydúc, a testben található kisebb idegdúcok, és az ezeket összekötő idegdúcok.&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;<br /> ***&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Váltivarúak, bár nagyon sok fajnál a hímek nem ismertek. A fajok egy része ovipar, ritkán vivipar. Szaporodásuk történhet megtermékenyített petékkel, szűznemzéssel (parthenogenesis) vagy a kettő váltakozásával (heterogonia)&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;<br /> ***&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Elsősorban édesvíziek, de vannak tengeri képviselőik is.&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;<br /> ***&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Nagyrészük szabadon mozgó, de vannak aljzathoz rögzülő fajok is.&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;<br /> ***&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;Szerves törmelékkel, algákkal, baktériumokkal táplálkoznak.&lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;<br /> ***&lt;span style=&quot;font-size: 14.4px;&quot;&gt;1500 fajból nálunk közel 400 él.&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;br&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039; Osztály: &#039;&#039;&#039;&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;Bdelloidea&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;32. Rotatoria rotatoria&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (Pallas, 1766) &#039;&#039;&#039;– közönséges kerekesféreg (15:6)&#039;&#039;&#039;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;0,3-1,1 mm. Kisebb nagyobb állóvizek növényzetén, mohapárnákban igen gyakori. Ragadozó. A fejen található a kerekesférgekre jellemző kerékszerv a rota. Ez a faj a kerékszervét helyváltoztató mozgásra használja. Csak nőstényeik vannak, szűznemzéssel szaporodnak. Nyugalmi (anabiotikus) állapotában porszemmé zsugorodik. Ebben az állapotban életfolyamataik nagyon lelassulnak, ilyen formában akár évekig is képesek életben maradni. A kiszáradó élőhelyekhez így alkalmazkodtak Ha vízbe jutnak, hamarosan újra aktívak lesznek.&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;33. Philodina roseola&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Ehrenberg, 1832 &#039;&#039;&#039;– rózsaszínű kerekesféreg (15:7)&#039;&#039;&#039;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;220-250 μm. Hasonló életmódú, mint az előző faj, de talajban is előfordul.&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;<br /> <br /> &lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Osztály: &#039;&#039;&#039;&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;Monogonata&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt;&lt;/span&gt;&lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;34. Keratella cochlearis &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Gosse, 1851 &#039;&#039;&#039;– kehelyférgecske (15:5)&#039;&#039;&#039;&lt;/p&gt;<br /> &lt;p class=&quot;western&quot; align=&quot;justify&quot;&gt;100-150 μm. Kisebb-nagyobb állóvizekben a lebegő életközösség gyakori tagja. Páncélja borospalack alakú. Hosszú tüskéje a palack nyakának felel meg, ennek a lebegtetésben van szerepe. A hímek igen rövid életűek, testfelépítésük erősen csökevényesedett. A testüreget gyakorlatilag egyetlen nagyméretű here tölti ki. Szaporodása heterogonia. A megtermékenyített vastag héjú téli petékből kizárólag nőstények kelnek ki, amelyek szűznemzéssel szaporodnak, vékony héjú nyári petéket termelnek mindaddig, amíg vm.-en környezeti hatásra a nőstények el nem kezdenek nagyobb számú kisebb petéket létrehozni. Ezekbőlkből már olyan nőstények kelnek ki amelyek megtermékenyülhetnek. Ha mégsem termékenyülnek meg abban az esetben a csak hímek fognak kikelni a petékből. A hímek megtermékenyítik a nőstényeket, és így jönnek létre a tartós vastag falú téli pete. A párosodás során a hímek a csőszerű párzószervüket a nőstények kloakájába helyezik, vagy nemritkán egyszerűen a testfalon keresztül a nősténybe döfik, és ivarsejtjeiket a testüregbe bocsátják.&lt;/p&gt;</div>

hu>Wikiuser