„Tor (thorax)” változatai közötti eltérés
hu>Wikiuser Nincs szerkesztési összefoglaló |
a (1 változat importálva) |
A lap jelenlegi, 2023. február 16., 15:08-kori változata
'
Tor (thorax): 3 szelvényből áll (pro-, meso- és metathorax).
- jól repülő rovaroknál zygothoracica: a torszelvények összeforrtak (pl. kétszárnyúak –
- Diptera, hártyásszárnyúak – Hymenoptera, lepkék – Lepidoptera);
- nem jól repülő rovaroknál schistothoracica: a torszelvények szabadok (pl. egyenesszárnyúak – Orthopteroidea) vagy csak a 2. és 3. forr össze (pl. bogarak –Coleoptera, poloskák – Heteroptera).
Az előtor hátlemeze gyakran megnagyobbodik és hátpajzsot (pronotum) alkot.
Szárnyak: a 2-3. torszelvényen általában 2 pár (ala anterior, ala posterior) helyezkedik el.
Módosulások:
- az 1. pár szárnyfedővé (elythrum) alakulhat (pl. bogarak – Coleoptera, csótányok – Blattoptera, egyenesszárnyúak – Orthopteroidea);
- az 1. pár félfedővé (hemielythrum) alakulhat (pl. poloskák – Heteroptera);
- az 1. pár elcsökevényesedhet (pl. legyezőszárnyúak – Strepsiptera);
- a 2. pár elcsökevényesedhet (pl. kétszárnyúak – Diptera);
- mindkettő elcsökevényesedhet (pl. bolhák – Siphonaptera).
A szárnyak hossza (fejlettsége vagy redukciója) nemcsak a csoportok között, hanem egyes csoportokon belül, sőt fajon belül is mutat változatosságot. Egyes rövid szárnyú fajoknak megjelenhetnek hosszú szárnyú egyedei (pl. egyenesszárnyúak – Orthopteroidea), míg más esetekben a szárnyak megléte egy adott életszakaszra vagy formára korlátozódik (pl. levéltetvek – Aphidina, termeszek – Isoptera stb.). A szárnyak fejlettsége mellett fontos tényező a szárnymozgató izmok fejlettsége is.
Ízesülés a testhez:
1. „közvetlenül” – kevesebb számú és kevésbé differenciálisan mozgatható axilláris lemezen keresztül: a szárnyakat összehajtogatni és a potroh felé fektetni nem lehet → Palaeoptera;
2. axilláris lemezeken keresztül: a szárnyakat össze lehet hajtogatni és a potroh felé lehet őket helyezni → Neoptera (a hátsó szárnyak anális mezeje szárnyalap mezővé – neala, jugum – nagyobbodott).
Erezet (nervatura): a nagyobb erekben vérnyirok kering, a kisebbekben nincs üreg. Hosszanti és haránt erekből áll. Evolúciósan a sűrű, sok érből álló erezet tekinthető ősibbnek. A fiatalabb csoportokban a nervatura rendszerint egyszerűsödik. Egyes csoportoknál fontos határozóbélyeg.
Szárnyerek:
- szegélyér (costa): a szárny megvastagodott mellső szegélye, nem elágazó;
- szegély alatti ér (subcosta): közvetlenül a szegélyér alatt fut, általában két ágra osztott;
- sugárér (radius): általában két fő ágra oszlik (radius, sector radii);
- középér (media): a szárnytőnél fekvő mélyedésben ered, a fejletlenebb csoportoknál két fő ága van, míg a fejlettebbeknél (ld. Neoptera) az első eltűnik, a második viszont 4 részre tagolódik;
- könyékér vagy hónaljér (cubitus): rendszerint két főágra tagolódik;
- végső (analis) erek: a szárny hátsó szegélyénél legyezőszerűen álló hátsó erek, amelyek sok rovarcsoportnál lebenyt alkotnak, amely a jugális barázdák mentén összehajtogatható (pl. csótányok – Blattoptera, egyenesszárnyúak – Orthopteroidea, álkérészek – Plecoptera).
A fő erek által bezárt részek a szárnymezők (pl. media-mező, costa-mező, precosta-mező), amiket haránt erek szárnysejtekre (cellula) tagolnak.
A lábak:
Felépítés:
- csípő (coxa)
- tompor (trochanter)
- comb (femur)
- lábszár (tibia)
- lábfej (tarsus) (1-5 ízű)
- megnyúlt tarsalis íz (metatarsus) pl. kétszárnyúak – Diptera, hártyásszárnyúak – Hymenoptera
- apró scleritek a tarsus végén (praetarsus)
- karmok (ungvis)
Típusok:
- járó (ősi típus) (pl. futóbogarak – Carabidae, csótányok – Blattoptera, termeszek – Isoptera, hangyák – Formicidae);
- ugró (pl. egyenesszárnyúak – Orthopteroidea, bolhák – Siphonaptera, levélbolhák – Psyllina, kabócák – Cicadomorpha);
- gyűjtő (pl. házi méh – Apis mellifera);
- fogó (pl. imádkozó sáska – Mantis religiosa, fogólábú fátyolkák – Mantispidae);
- ásó (pl. lótücsök – Gryllotalpa gryllotalpa);
- úszó (pl. sárgaszegélyes csíkbogár – Dytiscus marginalis, nagy búvárpoloska – Corixa punctata);
- tisztogató (pl. tarkalepkék – Nymphalidae – elülső lábai).
A lábakon (lábfej ízeken) gyakran találhatunk tapadókorongra emlékeztető képlet
eket és karmokat, amik a legkülönbözőbb felületeken is lehetővé teszik a mozgást és kapaszkodást.