Családsorozat: Drepanoidea, Geometroidea

Rendsorozat: Amphiesmenoptera

Rend: LEPIDOPTERA – Lepkealkakúak vagy pikkelyesszárnyú-alakúak
Alrend: Glossata – valódi lepkék

Családsorozat: Drepanoidea

Család: Drepanidae – sarlósszövők

Kis, esetleg közepes termetű lepkék tartoznak ebbe a kis fajszámú családba. Világszerte mintegy 450 fajuk van, hazánkban 7 fordul elő. Testük karcsú, szárnyaik ehhez képest nagyok. Elülső szárnyuk alakja jellegzetes, a szárnyak csúcsa sarlószerűen kihúzott. Innen ered a család neve. Hernyóik utolsó pár farlába csökevényes.

70. Watsonalla (=Drepana) binaria (Hufnagel, 1767) – tölgyfa-sarlósszövő (77:12)

Jegyei: szárnyfesztávolsága 22-38 mm, a nőstény nagyobb, mint a hím. A szárnyak sárgásbarnák, az elülső középterében két kis fekete folt van. Elterjedés: a Palearktikum középső és déli részén – kelet felé Kisázsiáig és Örményországig – elterjedt, hazánk erdős területein mindenfelé megtalálható. Élőhely: erdős területek, elsősorban tölgyesek. Repülési idő: kétnemzedékes, április végétől június elejéig, majd július elejétől augusztus végéig. Éjszaka aktív. Tápnövény: elsősorban tölgyek (Quercus), de más lombos fák is.

Család: Thyatiridae – pihésszövők

A meglehetősen kis fajszámú családba közepes termetű lepkék tartoznak. Világszerte csupán 150 fajt ismerünk, ebből hazánkban 10 fordul elő. Zömök testfelépítésűek, dúsan szőrözöttek. A hernyók általában csupaszok.

71. Thyatira batis (Linnaeus, 1758) – rózsafoltos pihésszövő (77:16)

Jegyei: szárnyfesztávolsága 32-38 mm. Elülső szárnya szürke, ezen több nagy rózsaszín kerekded folt van. A hátulsó szárnyak barnásszürkék. Elterjedés: a Palearktikum mérsékelt övezetében egészen Japánig honos, hazánkban országszerte elterjedt és gyakori. Élőhely: erdős területek, kertek. Repülési idő: kétnemzedékes, május-június, majd augusztus-szeptember. Éjszaka aktív. Tápnövény: szeder (Rubus) fajok.

Családsorozat: Geometroidea

Család: Geometridae – araszolók

A lepkék második legnépesebb családja (a bagolylepkék után), világszerte mintegy 26000 fajjal, hazánkban 300 fordul elő. Változatos méretűek, de a fajok nagy része inkább közepes és kistermetű. Testük karcsú, szárnyaik nagyok, szélesek, törékenyek. Általában szürkés, barnás színűek, de van köztük több zöld színű faj is. Nyugalomban szárnyaikat testük mellett szétterítve tartják. A nőstények egyes csoportokban (ún. téli araszolók) csökevényes szárnyúak. A hernyók haslábai általában hiányoznak, ezért kénytelenek araszoló mozgással haladni. Innen ered a család neve. A hernyók gyakran nagyon jól utánozzák a növények ágait.

72. Geometra papilionaria (Linnaeus, 1758) – nagy zöldaraszoló (81:1a-b)

Jegyei: szárnyfesztávolsága 40-46 mm. Szárnyai zöldek, szakadozott fehér hullámvonalakkal. Elterjedés: a Palearktikum mérsékelt övezetében egészen elterjedt, hazánkban domb- és hegyvidéken fordul elő. Élőhely: hegyvidéki erdők, elsősorban nyíresek. Repülési idő: júniustól augusztusig. Éjjel repül. Tápnövény: nyír (Batula) és éger (Alnus) fajok.

73. Timandra comae Schmidt, 1931 – piroscsíkos csipkésaraszoló

Jegyei: szárnyfesztávolsága 26-30 mm. Szárnyainak alapszíne okkersárga, ezen egy éles, egyenes sötétpiros keresztvonal húzódik végig. Hátulsó szárnya csücskös. A szárnyak rojtja rózsaszínes piros. Elterjedés: eurázsiai faj, hazánkban mindenfelé előfordul, gyakori. Élőhely: a legkülönbözőbb gyepes területek, degradált élőhelyeken is előfordul. Repülési idő: kétnemzedékes, április végétől szeptemberig. Éjjel repül. Tápnövény: különböző lágyszárúak.

74. Operophtera brumata (Linnaeus, 1758) – kis téliaraszoló (82:1a-c)

Jegyei: szárnyfesztávolsága 22-28 mm. Elülső szárnya szürkésbarna, több elmosódott hullámvonallal. Hátulsó szárnya világosszürke. A nőstény csökevényes szárnyú. Elterjedés: európai és nyugat-ázsiai faj, hazánkban mindenütt megtalálható és gyakori. Élőhely: lombos erdők, kertek, gyümölcsösök. Repülési idő: október közepétől december közepéig-végéig. Alkonyatkor és éjjel repül. Tápnövény: fák és cserjék, polifág. Gyakran erdészeti kártevőként lép fel.

75. Abraxas grossulariata (Linnaeus, 1758) – köszméte-araszoló (81:10a-b)

Jegyei: szárnyfesztávolsága 35-42 mm. Szárnyai fehér alapszínűek, sok elszórt fekete ponttal és az elülső szárnyon kevés sárga mintázattal. Elterjedés: európai, nyugat-ázsiai faj, hazánkban országszerte gyakori. Élőhely: üde erdők, de kertek is. Repülési idő: júniustól augusztusig. Éjjel repül. Tápnövény: köszméte (Ribes) fajok, ritkábban kökény (Prunus spinosa) és kecskerágó (Euonymus) fajok.

76. Biston betularia (Linnaeus, 1758) – szürke pettyesaraszoló (= nyírfaaraszoló)

Jegyei: szárnyfesztávolsága 40-62 mm, a nőstény nagyobb, mint a hím. Szárnyai fehér alapszínűek, szabálytalan fekete rajzolattal. A fekete rajzolat kiterjedése nagyon változó lehet, vannak teljesen fekete, melanisztikus példányok is. Elterjedés: Európa nagy részén előfordul, kelet felé Kisázsia, a Traszkazkázus, az Altaj hegység és Kelet-Szibéria területén át egészen Japánig terjed az areája. Hazánk egész területén előfordul és gyakori. Élőhely: lombos erdők, kertek. Repülési idő: kétnemzedékes, májustól szeptember elejéig. Éjjel repül. Tápnövény: elsősorban tölgy (Quercus) fajok, de egyéb fák és cserjék is, polifág. Megjegyzés: ez a faj az ipari melanizmus iskolapéldája.